Kőolajkincs húzódik a Balaton alatt mégsem fúrják meg

Az energiaárak emelkedése arra késztetett minden országot, hogy felmérjék a lehetőségeiket, hazai nyersanyag-forrásból hogyan tudnák csökkenteni a kitettségüket az energiaválság idején. A magyar kormány sem kivétel: a Kormányinfón jelentették be, hogy növelik a hazai gázkitermelést 1,5 milliárd köbméterről legalább 2 milliárd köbméterre, és a mostani gázárak mellett a makói palagáz kitermelése is megéri. A dél-alföldi gáz mellett kevesebb szó esik a somogyi energiaforrásokról, pedig a Dráva mellett is fellehető földgázmező, és állítólag a Balaton alatt is húzódik olajkincs.

A balatoni olaj nem legenda, a Tó-retró blog foglalta össze a történetét.  A magyar olajkitermelés aranykorának a XX. század eleje számít. Zalában és Somogyban talált olajat az akkori világ egyik vezető olajvállalata, a Standard Oil Company, amely vegyesvállalat formájában volt jelen Magyarországon. Megállapították, hogy az olaj a Balaton medre alatt húzódik, a Siófok-Thany-Lovas háromszögben állítólag már 600-800 méter mélyen rá lehet bukkanni. 1939 és 40 telén próbafúrásokat végeztek a Balaton jegén, ám ezután a cég szakemberei távoztak az országból, és máig nem tudni, hogy milyen eredménnyel jártak. A vállalat hazai részlegére ugyanis hamarosan rátették a kezüket a németek, ezután a létesítmények nagy részét lebombázták a szövetségesek. 1948-ban koncepciós per indult a vállalat vezetői ellen, mert azt állították, hogy a cég készakarva fogta vissza a kitermelést és nem folytatta a kutatásokat.

A Balatonnál élők finoman szólva nem lelkesednének azért, hogy bármikor olajfúrások csúfítsák el a tájat, és felbolygassák az ökológiai egyensúlyt. Ez a veszély egyelőre nem fenyeget, mert a költségek óriásiak lennének a babócsai Kalányos István szerint, aki 34 évig dolgozott az olajszakmában, a fúrómesteri címig is eljutott, és az Iraki becenevet azért aggatták rá, mert a Közel-Keleten is dolgozott.

– Az nem vitatéma, hogy a Dráva mentén és a Balatonnál is van rejtett energiakészlet. A fúrások az bizonyítják, hogy sok helyütt tör vagy törhetne fel termálvíz és földgáz az országban, de ezek kitermeléséhez súlyos milliárdok kellenének – osztotta meg velünk a tapasztalatait. – Ha külföldiek segítenek be a kitermelésbe, annak az az ára, hogy nagy százalékban viszik ki a földgázt és az olajat. Éppen ezért, ha a 90-es években végeztünk a fúrással, a kút megkapta a tolózárat, ami az elzáró szerkezetet jelenti. A kutak többségét azóta sem nyitották meg.

Két kútnál elkezdődtek az előkészítő munkák a Drávánál

Az alállomásokra tartó vezetékrendszer az utóbbi években kiépült a Drávánál, és a babócsai elosztó is működik, de a drávai kilenc kút közül jelenleg csak néhány ad megfelelő mennyiséget, értesült erről a nyugdíjas fúrómester. A kutak nagy része „hallgat”, bár az utóbbi hetekben valami megmozdult a környéken, felelte érdeklődésünkre Kozma László, Vízvár polgármestere. Eddig három kútnál folyt láthatóan termelés, ám nemrég két újabb földgáz kútnál kezdték meg az előkészítő munkákat. Az egyik ilyen kút a faluközpontban van, ezért a vízváriak közül többen látták-hallották arra közlekedni a nagy munkagépeket. Egyéb tájékoztatást az önkormányzat még nem kapott az ügyben.