2022.10.01. 19:58
Sárból lett a ház fala, de úgy, hogy legelő maradt a teteje
Tóth András régóta ízlelgette a tanya szót, egyre jobban vonzotta az ahhoz tartozó, visszavonultabb, természetközelibb élet. Ahogy ő fogalmazott: tervéhez sokáig hiányzott néhány darabka a kirakósból, ám ma már kezd összeállni a kép. Minimális anyagi ráfordítással, természetes anyagokból építette meg egy somogyi telken kunyhóját, hogy a télre beköltözhessen.
A megyeszékhely határában, kertek ölelésében vásárolt 7000 négyzetméternyi területet magának a negyvenhat éves Tóth András tavasszal. A kapuban fogadott bennünket, hogy a kaszáló szomszédságában megtaláljuk a bejáratot. A kunyhót saját kezével építette, azokból a természetes alapanyagokból, amelyeket a telek adott.
– Volt itt kivágva néhány akácrönk, csupán méretre kellett vágnom. Az épület falait szalmával kevert sárral tapasztom, közé farönköket tettem, egy részét földdel fedtem be. Negyven centiméter a falvastagság – mondta. – Épp ma került helyére az ajtó, amelynek szigetelésén gondolkodom éppen – mutatta a frissen beszerelt nyílászárót, amely mellett kábel jelezte, hogy világítást is tervezett az épületbe.
– Napelemmel szeretném biztosítani az áramellátást. Mielőtt nekiláttam, az interneten tájékozódtam a régi építkezési technikákról és Szennában is megnéztem a skanzen házait, amelyek jól mutatják, hogyan építkeztek egykor. Ami a házon pénzbe került, az a takarófólia, valamint a két üvegablak, amit használtan vettem. Akkor még nem tudtam, hogyan illeszkednek majd a kunyhóba, de már megtaláltam a helyüket, és a keretet oválisra sarazom majd. Míg mások megtervezik, mit, hogyan csinálnak, én inkább megvalósítok. Inspiratív építkezésnek hívom a tevékenységemet. Tetszik, hogy addig simogatom a sarat, amíg ezek a formák megszületnek – mutatta a házigazda, aki már az utolsó simításokat végzi a házon, amelyben kályha szolgáltatja majd a meleget, s idővel egy kemencét is épít majd.
– A kutat már rendbe tetettem, 50 méter mély. Nem akartam kerekeskutat, inkább minden egyes vödör leengedésekor ötven métert gyalogolok és újabb ötvenet, hogy felhúzzam – magyarázta.
Tóth András szerint lényegesen kevesebb pénzből ki lehet jönni naponta, mint amennyit az emberek megszoktak. Saját maga süti a kenyerét és a területén jövőre kertészkedni fog. Tapasztalatai alapján akár egy ezresből is kihozható a napi költségvetés.
– Naponta másfél órát foglalatoskodom például diógyűjtéssel. Megpucolom, és télen majd elcserélem más hasznos dologra. Már elég sok összegyűlt – mondta. Arról is beszélt, hogy hosszabb ideig élt korábban Pápán és Budapesten is, ám régóta érezte már, hogy a nagyvárosok nyüzsgése egyre kevésbé az ő világa.
– Régóta nem tartom helyén valónak azt sem, hogy az emberek évtizedeken át dolgoznak olyan helyen, ahol egyáltalán nem érzik jól magukat, s olyan tevékenységet végeznek, amit nem tesznek jó kedvvel, szeretettel – magyarázta Tóth András. – Meggyőződésem, az is, hogy az embernek nem kell feltétlenül több tízmilliót fizetnie ahhoz, hogy kialakítsa életterét. Én jelenleg még a szomszédban, a testvéremnél lakom, de októberben már beköltözöm a sárkunyhómba, addigra készülök el vele teljesen.
Fotók: Muzslay P.
