Nem az asztalfióknak, a piaci résnek fejlesztenek

A nagyatádi Büttner Kft. egy sikeres pályázattal a veszprémi Pannon Egyetemmel közösen fejleszt egy kemény bevonatú fémfelületet, ami kopásállóvá teszi az anyagot. Az így készített fémalkatrészek hosszabb idő alatt használódnak el.

–  Magyarország nyitott, export orientált gazdaság, és ahhoz termékfejlesztésre van szükség, hogy a külföldi piacok elismerjék a magyar árut – mondta Büttner Tamás, a SKIK alelnöke. –A cégekben megvan a gondolat egy termék fejlesztésre, de sokszor hiányzik a fejlesztőgárda szürkeállománya, de ezt az egyetemi szakemberek tudják pótolni. Ez egybecseng az elhatározással, hogy az egyetemek kutatásai olyan témákra irányuljanak, ami a piacon értékesíthető. Nem akarjuk az alapkutatást szembeállítani az alkalmazott kutatásokkal, de a kutatás célja az, hogy egy piaci résbe találó termék szülessen, amit értékesíteni lehet. Ebben fontos a kamara szerepe, mert rendelkezik olyan adatbázissal, amivel a cégek innovációs képességeit fel lehet mérni.  

A Pécsi Tudományegyetemen főként orvosbiológiai kutatásokat folytatnak, de a megújuló energiákban és a műszaki tudományokban is próbálnak felzárkózni a világelithez. Náluk 19 kutatócsoport működik, ott a Szentágothai János Kutatóközpont, de szőlészeti és borászati, valamint 3D-s nyomtatási kutatóközpontjuk is van. 

– A kutatási eredményeket sokszor a laborajtóig készítik el, aztán a kutatók hátradőlnek, ezt a szemléletet kell megváltoztatni – mondta Jakab Ferenc virológus, a PTE innovációs rektorhelyettese. – A kutatási eredményekből társadalmi-gazdasági hasznot kell hozni, mert ez az ország és a régió érdeke. Az egyetemekre ma már kicsit úgy kell tekinteni, mint gazdálkodó szervezeti egységekre, ezért egyre több spin-off céget kell létrehozni, és szolgáltatást nyújtani. Gyakran nem kell feltalálni a lyukat a csövön, néha elég a meglévő értékeinkre más szemlélettel tekinteni. Ehhez kurzusokat, tanfolyamokat tartunk fiatal és középkorú kutatóknak. 

A kutatásokhoz források kellenek, és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda azért jött létre hogy ebben a ciklusban lényegesen többet hozzanak el az uniós forrásokból tájékoztatással, projekt- és piacfejlesztéssel. Szót kell ejteni a digitalizációban és a zöld átmenetben rejlő lehetőségekről, mondta Deszkál János projektmenedzser. Sok pénzről van szó, 377 milliárd  euróról. A közvetlen uniós alapok egy része nem képezi a vita tárgyát, így is jelentős összegek állnak rendelkezésre.

A vidék népességmegtartó erejét is jelenti a fejlesztés

A vidék népességmegtartó ereje szempontjából fontos, hogy az értelmiség helyben tudjon maradni, de ehhez az kell, hogy helyben képezzék a szakembereket, és ettől növekedhet a helyi gazdaság, fejtette ki Gyuricza Csaba, a MATE rektora. Szoros együttműködésre van szükség a gazdasági és a piaci szereplőkkel. Korábban ez kettévált Somogyban, mert hiába volt itt az egyetem és a város, ennek a gazdaságélénkítő szerepét nem lehetett látni, mert a szoros kapcsolat hiányzott, állította. Az együttműködést azóta új alapokra helyezték a MATE létrejöttével, és a piac igényeinek figyelembevételével kezdték el a képzéseiket. Ezért indítottak élelmiszeripari és gépészmérnök képzést. A rektor szerint a magyar vidék lehetőségeit felmérve leginkább az agrármérnöki, az élelmiszertudományi és a digitális műszaki technológiák irányába érdemes fejleszteni, összhangban a gazdasággal. A Kaposvári Campuson öt tudományterületet művelnek.