Vadnyugati falut épített Somogyban a német nyugdíjas

A környező borospincék gyűrűjében saját készítésű whiskyjét méri Hans Peter Goller a szőlősgyöröki westernkocsmában. A szalont saját kezűleg építette azon a területen, amelyre tíz hónap alatt egyebek mellett három nagyobb és két kisebb tipit, egy izzasztókunyhót, western­hotelt, valamint egy „irodát” is felhúzott természetes anyagokból. Mintha a vadnyugat elevenedne meg, olyan lett az egykor ácsként és hentesként dolgozó nyugdíjas telke. 

– Karl May és Cooper indiántörténetein nőttem fel, a vadnyugat szeretete határozta meg a gyermekkoromat. Huszonöt évvel ezelőtt Ausztriában egy tipiben laktam, télen mínusz 25 fok volt – mesélte első meghatározó élményeit a nyugdíjas, aki az interneten böngészve bukkant a szőlősgyöröki telekre. 

– Már két éve élünk Magyarországon. Ami itt látható, azt tíz hónap alatt építettem a két kezemmel. Ez az irodám – vezetett bennünket egy fakunyhóba, amelynek falain vadnyugati használati tárgyakat állított ki. 

– Valamennyi ékszert saját kezűleg készítettem. Van itt egy dob is, amelyet szertartásokhoz használnak az indiánok. Ennek a késnek a tokját is magam varrtam ki gyöngyökkel. Az öveket is én díszítettem. Ez a türkiz kő Amerikából származik, nagyon értékes. A nyaklánc éke lett – ismertette egyesével a falakon kiállított csecsebecséket, majd azt is elárulta, hogy a saját ruháját is ő készítette szarvasbőrből. 

Az indiánsátrakat állatbőr szőnyegekkel bélelte. – Ez a tipi fűthető, középen van a tűzrakó hely – mutatta. – Csak az rakhat itt tüzet, aki ért hozzá, mert a sátor pillanatok alatt a tűz martalékává válhat. 
Tematikus falusi turizmussal próbálkozik: a sátrak mellé stílusos vadnyugati hotelt is épített két szobával. Hans Peter Gollernek sok vadnyugatrajongó barátja van Európa-szerte, őket is várja azokra az eseményekre, amelyeket ünnepnapokra szervez majd. 

Koncerteket, kulturális programokat szeretne tartani, hogy a magyarok körében is elterjedjen a vadnyugat iránti rajongás. Egy tánccsoport már alakult is a környékbeliekből a kezdeményezésére. Az érdeklődőket bármikor szívesen körbevezeti a birtokán, és megmutatja az indiánok harci eszközeit: az íjat és a csatabárdot, amelyeket ki is lehet próbálni. – Én már csak örökre gyerek maradok - mondta. – S szeretném, ha ezzel nem lennék egyedül. Ezen a helyen nincs politizálás, le lehet vetkőzni a munkahelyi stresszt, mindenki egy kicsit vissza térhet a gyermekkorba, ahogy én is teszem hatvanegy évesen – mondta az elmaradhatatlan totemoszlopnak támaszkodva, a saját whiskyt kortyolgatva. 

Vadnyugati kocsma pianínóval, harmonikával, bendzsóval 

Hans Peter Gollernek az indiánsátrak és a westernkocsma tőszomszédságában van lakóháza is, ám legtöbb idejét a saját miniatűr westernfalujában tölti. – Sok régi tárgyat mentettem meg, amelyek jól beleillenek ebbe a környezetbe. Korhűen rendeztem be a kocsmát, amelyben elengedhetetlen kellékként pianínó, harmonika és bendzsó is helyet kapott. – mondta. A könyvek és a barátaim tapasztalata segítettek a munka során. Még nem vagyok kész mindennel, szeretném tovább fejleszteni, amit elkezdtem.