Ugyanolyan változatos a berek világa, mint egy trópusi esőerdő

– Eddig a Nagyberekben töltötte a hétköznapokat hivatásos vadászként. A közelmúltban azonban nagyot fordult az élete. Azt nyilatkozta kinevezése után, hogy a természetvédelemért az igazgatói pozícióban tud a legtöbbet tenni. 
– A hétköznapjaimat teljesen felforgatta ez a pozíció. A hivatásos vadászok kemény életét éltem idáig. Száz százalékig terepi munkában vettem részt. Most sokat kell irodában dolgoznom, de nem engedem el a gyakorlati feladatokat, a kutatásokat, a vadgazdálkodást sem. Megtalálom a helyét, hol tudom ezt a tevékenységet folytatni. Szükségem van arra, hogy képben legyek azzal, melyik évszakban, mi történik kint. Az aktuális teendőkhöz kell igazítani a nemzeti park igazgatóság életét. Sok átalakítást tervezek, amihez megfelelő szakembergárda dolgozik a nemzeti parkban, akikre nagyon számítok. 

– Mennyire szerteágazó a nemzeti park tevékenysége? 
– Nagyon érdekes felépítmény. A gyakorlati természetvédelemmel foglalkozik, de ez csak az egyik tevékenysége. Állattartás, állattenyésztés, az ehhez szükséges takarmány megtermelése, ökoturizmus, környezeti nevelés, és ennek minden ága is hozzátartozik a munkánkhoz. A hatóság számára tanácsokat adunk, a döntésekhez adatokat szolgáltatunk. Pályázunk, projekteket hajtunk végre. Erdő- és vadgazdálkodunk, vízgazdálkodunk, halgazdálkodunk, mindezt kifejezetten természetvédelmi céllal. Ehhez mérten a csapat sokszínű. Ez az előnyünk, de ez teszi nehézzé is a dolgunkat. Ennyiféle szakterületet kell úgy összefésülni, hogy együtt menjünk ugyanabba az irányba. 
– Azt említette, hogy ezt a szerteágazó tevékenységet napi szinten monitorozni kívánja. Hogyan lesz erre ideje? 
– A munkámért élek, minden erőmmel azon vagyok, hogy ezt sikerre vigyem. Nagyon jó szakemberekkel dolgozom együtt, az ő sikerük lesz az én sikerem is. Az egyensúlyt keresem és az összehangolást. 
– Milyen területeken van szükség komoly átszervezésre? 
– Ami működött eddig, az sok eredményt hozott, de egy kicsit másképpen nézek a feladatokra. Mivel a szakmából jöttem, ez meghatározza intézményvezetőként is a gondolkodásomat. A szakmára sokkal nagyobb hangsúlyt kívánok fektetni. A természetmegőrzési osztályt szeretném megerősíteni. Az a célom, hogy sokkal több biotikai adathoz jussunk az építkezések és a beruházások előkészítő munkájához. Nagyobb figyelmet kap a Dél-Balaton, a Nyugat-Balaton, mert úgy érzem, ott nem volt megfelelő eddig a fókusz. A töreki halastavaknál, az ordacsehi Berek Világa Látogatóközpontnál, a Nagybereki Fehér-víz Természetvédelmi Területnél is vannak még fejlesztési lehetőségek. Nemcsak turisztikai téren, hanem a területkezelés területén is. Rideg tartású állatok segítségével, megfelelő mozaikos kaszálási módokkal olyan vizes élőhelyek kezelése is megoldható, amelyekkel eddig nem tudtunk mit kezdeni. Minél előbb el kell kezdeni azért, hogy lássuk, jó-e az irány, amerre tartunk. A mi munkánk olyan, ami soha nem ér véget, s remélem, hogy unokáink és ükunokáink is ezt fogják folytatni. A természetvédelem generációkon átnyúló munka. A Kárpát-medence éghajlata melegszik, s ez rengeteg változást hoz. Folyamatosan követnünk kell ezeket a változásokat, válaszokat kell adni rájuk. Bizonyos területeknél nem fogjuk tudni tartani, hogy mocsarak, vizes élőhelyek maradjanak, hagynunk kell, hogy nedves rétekké váljanak. Más területeknél komoly rekonstrukcióval akár új élőhelyet is létre tudunk hozni most, ami akár 100-200 évre is kihat majd. Az alapozásnál tartok. Az eddigi munkám során is megtettem mindent a természetvédelemért. Most azt látom, hogy egy egész nemzeti park igazgatójaként sokkal nagyobb területen, sokkal több emberrel, sokkal több energiát tudok mozgósítani a természetvédelem céljai érdekében. Olyan kollégákat keresek, és igyekszem úgy átalakítani a rendszert, hogy minél jobban meg tudjunk ennek a célnak felelni. 
–Látogatóként mit tapasztalunk majd mindebből? 
– Nagyon remélem, hogy korszerűbb kezeléssel több területet tudunk majd bemutatni a látogatóknak. A már meglévő bemutatóhelyeket és látogatóhelyeket is fejleszteni szeretnénk, interaktívabbá téve azokat, hogy megfeleljenek korunk kívánalmainak. Meg kell felelnünk annak az elvárásnak, amit a számítógépes, tabletes, elektronikai eszközös világ támaszt. Az már kevés, ha egy tanösvényre kiteszünk néhány táblát a területről és ezen keresztül próbálunk ismeretet átadni. E téren nagyon nagy fejlesztésre van szükség. Vannak olyan lehetőségeink, amelyek segítségével az őshonos állatokat közelebb tudjuk hozni az emberekhez. Bemutatva azt, miért jó az adott fajtákkal az adott területen dolgozni. 
– Somogyban két nemzeti park is jelen van. Milyen a kapcsolatuk a Duna-Dráva Nemzeti Park­kal? 
– Nagyon jó a viszonyunk, melyre alapozva reményeim szerint a jövőbeni együttműködés sikeres lesz és természetesen minden természetvédelmi cél megvalósítása érdekében tökéletesen fogunk együtt dolgozni és amiben csak tudjuk, segítjük egymás munkáját. 
– Gyermekként ismerkedett vele, felnőttként pedig folyamatosan tanulmányozza a berek élővilágát. Mi táplálja ezt a hatalmas érdeklődést? 
– Gyermekként a Madártani Egyesület táboraiban töltöttem a nyarakat, balatonkeresztúriként nem volt nehéz közel kerülnöm a berek élővilágához. Nagyon összetett, nagyon bonyolult rendszer, nagyon sokszínű világ. Kevesen tudják, de a Kárpát-medencében a legdiverzebb élőhelyek, vagyis élőlényben a leggazdagabbak a láprétek és a mocsarak. A fajok számát tekintve olyannyira, sokszínű világ, mint egy trópusi esőerdő. 
 

Fotó: MW