2023.11.13. 13:28
Egy napig volt csak özvegy a somogyi sakál, azonnal új párra talált
Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy megyében – derítették ki magyar kutatók az állatokra rögzített GPS-nyakörvek adatainak elemzésével. A világon egyedülálló megfigyelés egy korábbi sejtést igazol, és annak megértéséhez vihet közelebb, hogy a sakál miért képes Európa-szerte ennyire sikeres és rohamos terjeszkedésre.
Fotó: wikipedia
A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert ragadozó aranysakál az 1990-es évek elején bukkant fel újra Magyarország déli határvidékén. Azóta is tart rohamos térhódítása. Az már korábban ismert volt, hogy sikeres túlélési és terjeszkedési stratégiájának egyik titka szociális kapcsolatrendszerében keresendő. Az aranysakál ugyanis családi csoportokban él, ahol az utódok neveléséből a monogám pár mindkét tagja kiveszi a részét, sőt az előző évi nőstény fiatalok is segítenek. Csányi Erika, a Soproni Egyetem PhD-hallgatója, Lanszki József, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója, Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója, Pölös Máté, az SMP Solutions Zrt. szakértője, Schally Gergely, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet tudományos főmunkatársa és Sándor Gyula, a Soproni Egyetem docense 91 GPS-nyakörves aranysakál viselkedését elemezte az állatok által bejárt útvonalak alapján.
Az adatok azt mutatták, hogy egy nappal azután, hogy a terület domináns monogám párjának nőstény tagja elpusztult, a magányos (nem rokon) nőstény belépett a pár területére és a magára maradt hím közelében maradt.
Mostantól tudjuk, hogy a hihetetlen alkalmazkodó képesség az eddigieknél is szélesebb spektrumú, a párban, családban élés komoly előnyöket jelent az egyedek számára és a sakál láthatólag egy napra sem akar ezekből kimaradni, azonnal új társat keres magának
– mutatott rá az eredmények alapján Csányi Erika, az Applied Animal Behaviour Science szaklapban megjelent tanulmány szerzője.
