Balatoni mondavilág – mesék és legendák a tó körül

Tokody Klára előadása révén bepillantást nyerünk a Balaton varázslatos világába, és konkrét útiterveket is kapunk ennek gyakorlati megtapasztalásához. Közgazdász, balatoni blogger és meseíró. A balatoni varázslatos mondavilág szerelmese, aki ezt a csodálatos mese- és legendakört szeretné megismertetni - kicsikkel és nagyokkal egyaránt. A TEDxBalaton előadásából.

– Mindig meg szoktam kérdezni az ismerőseimtől hogy hány balatoni mondát ismernek? Legtöbben ilyenkor a tihanyi visszhangot, néhányan a a balatoni kecskeköröm legendáját emítik. De a Balaton ennél sokkal többet tud. Élt itt óriás, sárkány, betyárok, táltosok, vitézek és gőgös királyleány is. De megfordult a tónál Krisztus urunk, Szent Pál, Theodosius császár, Lehel vezér és András király is – kezdte előadását a meseíró.

Téli víztükör Balatonfenyvesnél
Fotó: Mészáros Annarózsa

– Édesanyám gyerekkoromban nagyon sokat mesélt nekem, de nem Grimm és Andersen meséit hallgattam. Anyám az Árpád-házi királyok történetét mondta el. Így gyakorlatilag előbb fel tudtam sorolni a huszonhárom Árpád-házi királyt, mint a hét törpét. Így tehát számomra az Árpád-házi királyok valóságos, élő személyek voltak. Hitéért harcoló király, férjét megvakíttattó királyné vagy éppen apja ellen lázadó ifjú legendáin nőttem fel – folytatta Tokody Klára.

Fotó: Mészáros Annarózsa

A Balaton a meseíró számára nem csupán földrajzi adatok összességét jelenti, nem csak egy, hetvenhét kilométer hosszú, átlagosan három méter vízmélységű tó. Számára a Balaton élő személy.

– És most arra kérlek benneteket, hogy ti is képzeljétek el magatok elé a Balatont valóságos személyként. Férfi vagy nő?

– kérte az előadó a hallgatóságot.

A Balatont a közönség elsöprő többsége nőként képzelte el

Szeszélyes kiszámíthatatlan, gyönyörű nő. Ez a Balaton a megkérdezettek nagy hányada szerint.

A Balatont az istenek haragja szülte, s könnyekkel töltötték fel

A Balaton születését a régi korok emberei nem a tektonikai lemezek mozgásával és a bazaltvulkánok kitörésével magyarázták, hanem az istenek haragjával, átokkal, könnyekkel és óriások jelenlétével. Utóbbiak jelen voltak többek között Zalahaláp térségében, ahol a korábban már bemutatott óriáslány és az édesapja éltek.

Balatonudvari és a szív alakú sírkövek legendája

Egy messzi földről érkezett kőfaragó ifjú szerelmes lett egy szegény halász Veronika nevű leányába. Az ifjú terve az volt, hogy távol a tótól telepedik le a választottjával. A lány azonban rajongott a Balatonért, így az ifjú nehezen tudta meggyőzni őt a költözésről. Végül sikerrel járt és a hegyekbe költözést tervezte Veronikával. A lány elindult búcsút venni a Balatontól, de soha többé nem tért vissza: vihar tört ki és elragadta a lányt. Úgy tartják, hogy a Balaton szerelmes volt Veronikába és soha többé nem engedte el szerelmét. Az ifjú végül a leány falujában telepedett le és élete végéig kőszíveket faragott.

Vadóc lányok a Balatonnál, avagy a Vadlán-lik meséje

A gyenesdiási Vadlán-lik története szerint vad lányok éltek a barlangban, akik a derekukon egyetlen kendővel, énekelve csavarták el a halászlegények fejét. A Szerelem-dombra csábították őket, s ezt követően többé senki sem hallott a fiatalemberekről.

A badacsonyi hableány és a hegy ura szerelméről szóló legenda

Ahogyan arról már korábban is részletesen írtunk a likeBalaton.hu oldalán, aikor a Badacsony még tűzhányó volt, a hegy ura meglátott egy csodálatosan szép lányt a Balaton vízében, s szerelmes lett bele. Szíve lángra gyúlt, a bérc oldaláról leste, csalogatta szerelmét. Hívására meg is jelent a leány, aki vidáman fröcskölte a vizet és szelte a habokat. Amikor a sellő megrázta aranyhaját, rámosolygott és lemerült a víz alá, a hegy ura gondolkodás nélkül a tóba vetette magát, hogy elérje kedvesét. A csobbanással viszont kioltotta a vulkánt. A Badacsony-hegy lábánál a Hableány épülete őrzi szerelmük legendáját.

Kőbe zárta szerelmét a férfi a fonyódi villa pincéjében

– Ha Fonyódon jártok, feltétlenül látogassatok el a Kripta-villába, mert ha az ott található vörösmárvány ágy fölött megfogjátok a párotok kezét, őrök szerelemben lesz részetek.

Nem is tudom, hogy élnek meg a válóperes ügyvédek Fonyódon – viccelődött a történetmesélés közben az előadó.

A gyermekbénulástól mentette meg római birodalom császárát a Hévízi-tó

A Hévízi-tó születése Flavius Theodosius császárhoz kapcsolódik. A császár gyerekkorában gyermekbénulásban szenvedett, de édesanyja imái meghallgattattak és a Szűzanya közbenjárására forrás fakadt a földből. Így megmentette meg Hévíz csodálatoss gyógyvize az ijfú császár életét.

Betlehemből Egyiptomba menekülve a Balatonnál is járt a szent család

Krisztus urunk több alkalommal is megfordult a Balatonnál. Elsőként amikor a szüleivel Betlehemből Egyiptomba menekültek. Zamárdiban a szamárkövön máig látható a Kis Jézus lábnyoma. Útjukat egy szamár kísérte, s a legenda szerint a település innen kapta a nevét is. szamár = Zamárdi.

– Krisztus urunk követői is megfordultak a Balatonnál, így például Szent György is, aki jó szokásához híven itt is megölt egy sárkányt. Róla nevezték el a Szent György-hegyet. De élt itt szimpatikus sárkány is, akit a falubeliek annyira megkedveltek, hogy amikor ütött az utolsó órája, az egész falu ott volt a búcsúztatásán – emelte ki a Szent-György-hegy legendjájának egyik érdekes történetszálát Tokod Klára.

A néma lány és a Balatonba veszett kecskék – a tihanyi visszhang legendája

A kecskéket legeltető néma leány és a tihanyi visszhang legendáját ismerik a legtöbben a balatoni történetek közül.

– Szörnyű haragra gerjedt a király: megátkozta a kegyetlen leányt és egy sziklába zárta. A gazdátlanul maradt aranyszőrű nyáj a Balatonba veszett, a kecskék körmeit (patáit) azóta vetik partra a tó hullámai – írtuk korábban a likeBalaton.hu oldalán. A legenda részleteit, valamint hogy miért gerjedt haragra a király és mi lett a kecskékkel, a lánnyal és a beteg fiúval, lentebb olvashatod.

Vitéz csaták Koppány vezérrel és az Árpád-háziakkal a Balaton körül

Háborúk és portyák a Balaton mindkét partján és a vízen is voltak a magyar történelem során. Koppány vezért Somogyország uraként is emlegetik és még számos történet és ehylszín őrzi az emlékét. Akkoriban az egész környék, a honfoglalás idején Koppány vezér nemzetségének ősi szálláshelyeként volt ismert. Freskó is megörökíti, amint István király, Somogyvár mellett, a Szentesica forrásban megmosta a kezét, miután legyőzte Koppányt. Az Árpád-házi királyokról és arról, hogy a legenda szerint Koppány lelke ma is a somogyi dombok felett száll, az alábbi kutatásunkban olvashatóak részletek.

Mátyás király és Kinizsi Pál balatoni kötődései

– Számos legenda szól a törököktől és hegyesd váráról is. A történetek szerint a törökök azért nem tudták bevenni a várat, mert a magyar várvédők részegek voltak – folytatta előadását Tokody.

2023-ban kutatást végeztek Nagyvázsonyban, melynek Kinizsi Pál is a középpontjában állt.

– Végső soron Kinizsi Pál maradványait szeretnénk fellelni, de még van több helytörténeti érdekessége is az ásatásnak. Az egyik ilyen például a Vezsenyi családnak a sírköve, ami az írott források alapján a templom hajdani sírkertjében volt eltemetve, de további érdekességeket is rejthet a Szent István-templom sírkertje. Ilyen például a volt település és a temető határa, a település kiterjedése, és magának a sírkertnek a kiterjedése, amit eddig még nem sikerült teljes bizonyossággal azonosítani – mondta akkoriban a likeBalaton.hu-nak Kandikó Csanád helytörténész, jogász, a Kinizsi-sírkutatás projektvezetője. A részletek az alábbi beszámolóban érhetőek el.

Forrás: TEDxBalaton

Nyitókép: A Badacsony Balatongyöröktől fotózva

Fotó: Mészáros Annarózsa

forrás: likebalaton.hu