A kártevő egyre több, az ellenük bevethető szer mindig kevesebb

Az Európai Bizottság hétfői döntéséről Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár beszélt kedden délelőtt Balatonszentgyörgyön, ahol gazdálkodóknak szervezett növényvédelmi és talajtani konferenciát a Dél-Balaton Zrt.
A helyettes államtitkár kiemelte, a bizottsági döntés azt jelenti, hogy a gazdálkodók idén azon a négy százaléknyi földterületükön is termelhetnek, melyet korábban parlagon kellett hagyniuk. Ezeken a földeken nitrogénmegkötő növényeket vethetnek, illetve növényvédő szer használata nélkül ökológiai másodvetésre van lehetőségük.
– Ez most, a tavaszi munkák megkezdése előtt egy olyan lehetőség, amit érdemes végiggondolni – hangsúlyozta a tanácskozáson Juhász Anikó. 
A balatonszentgyörgyi fórumon a helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy tavaly október közepe óta 152 ezer hazai termelőnek több mint 422 milliárd forint támogatást fizettek ki. A terület­alapú alaptámogatás 2023-as becsült összege hektáronként 139 euró, ami hárommal kevesebb, mint egy évvel korábban. 
Juhász Anikó hozzátette, a fiatal gazdák támogatására hektáronként 82 euró fizetnek, ami tizennéggyel több, mint tavaly.
A helyettes államtitkár az idei pályázati lehetőségekről is beszélt a gazdáknak. Elsőként, kora tavasszal az erdőgazdálkodáshoz és tudását­adáshoz kapcsolódó pályázatokat tervezik majd meghirdetni. 
Sipos József növényorvos, méhészmester, címzetes egyetemi docens a növényvédelem és a méhészet kapcsolatáról, valamint az invazív fajokról tartott előadást a több mint száz gazdálkodónak.
– Újabbnál újabb károsítók, invazív fajok jelennek meg, melyek ellen fel kell vennünk a versenyt – mondta Sipos József. – Mindezt úgy, hogy az unió folyamatosan felfüggeszt és kivon hatóanyagokat a forgalomból, ezért olyan megoldást kell találnunk, ami védi a beporzó rovarokat és az élelmiszer-biztonságnak is megfelel – emelte ki a növényorvos. Az elmúlt években nagyon sok invazív faj jelent meg hazánkban, melyek veszélyeztetik az őshonos élőlényeket. Ilyen többek közt az ázsiai márványpoloska, az amerikai lepkekabóca és boróka-tarkadíszbogár is, valamint az ázsiai lódarázs, mely a méhekre veszélyes – tette hozzá Sipos József. 

Versenyhátrány 

Biró Borbála talajbiológus, egyetemi tanár a balatonszentgyörgyi fórumon arról beszélt, hogy a mezőgazdasági műveléssel miként lehet befolyásolni, akadályozni a talaj, mint önálló élő szervezet és organizmus életútját. Kiemelte, szerves trágyával jól lehet táplálni a talajéletet. 
Feil Dávid, a Dél-Balaton Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, a jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy irányt mutassanak a gazdáknak, mert nagyon rosszak a gazdasági körülmények, alacsonyak a terményárak, ezért meg kell találni azokat a lehetőségeket, hogy a felszínen tudjanak maradni. Feil Dávid hangsúlyozta, az Ukrajnát támogató brüsszeli politika versenyhátrányba hozza a magyar gazdákat is az unión kívüli gazdálkodókkal szemben. 

Borítóképünk illusztráció!