Időskorban fizetjük meg az átstresszelt élet árát

A KSH adatai szerint 2022-ben Magyarországon a nők születéskor várható átlagos élettartama 78,81, a férfiaké 72,02 év volt, az egészségesen megért átlagos életkor ugyanakkor a nők esetében 64,1, a férfiakéban pedig csupán 61,6 esztendőt tett ki. 
A leggyakoribb halálokot továbbra is a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek jelentik, amelyekkel az Eurostat és a WHO szerint világviszonylatban is a legrosszabbak közé tartozunk. Ennek miértjét a szakemberek az öröklés mellett az egészségtelen életmódban és a környezeti hatásokban látják, a betegségek kialakulásában pedig a korunk népbetegségének számító mindennapi szorongás és stressz is nagy szerepet játszik. A felfokozott, rohanó életmód, a folyton változó körülmények, az állandó megfelelni akarás előbb-utóbb túlterheli a szervezetet, depressziót és neurológiai betegségeket okozva. 
– Kétféle stresszről is beszélhetünk: a jó stressz olyasféle helyzet, ami amellett, hogy igénybe veszi a képességeinket, sikerélményt, jutalomérzést is biztosít, míg a rossz stressznek romboló hatása van, és nem kapcsolódik hozzá efféle örömérzet – mondta el lapunknak Törőcsik Tibor kaposvári tanácsadó szakpszichológus. A tartós stressz komoly lelki változásokat is okozhat, amelyek tünetei lehetnek a csökkent önértékelés, ingerlékenység, szexuális zavarok, de végső esetben állandósult szorongás vagy depressziós állapot is kialakulhat. Gyakori jelenség, amikor az egyén már úgy érzi, hogy nem irányítója, vagy akár befolyásolója a számára stresszt okozó eseményeknek, csupán azok reménytelen, passzív elszenvedője – húzta alá. 
– A stresszt elviselni és megfelelően kezelni nagyon sok tényezőn múlik: függ a személyiség milyenségétől, a szülőktől hozott mintáktól, valamint a szerzett élettapasztalatoktól, de a legfontosabb az egyén által alkalmazott megküzdőstratégiák kidolgozottsága és változékonysága. Ez azt jelenti, hogy egy számunkra nehéz helyzetre mennyire tudunk sokrétű, odaillő és rugalmas reakciókat adni, mert minél inkább képesek vagyunk erre, a stressz annál kevésbé visel meg bennünket – emelte ki a pszichológus. 
– A stressz nem korfüggő, így az idősebbeket is ugyanúgy érinti, csupán más stresszforrások jelennek meg: gyakoriak az egészséggel kapcsolatos kérdések, nem ritkán a szociális gondok, a társas kapcsolatok hiánya teszi próbára őket, de a kor előrehaladtával növekszik a depresszióra való hajlam is. Ezért az idős ember számára különösen fontos, hogy legyenek körülötte őt szerető, elfogadó és támogató személyek, szerencsés esetben egy partner, esetleg unokák, dédunokák, valamint egy biztonságos, méltóságteljes környezet. Sokat segíthet, ha valaki képes saját magára értékes emberként tekinteni. A legújabb pszichológiai kutatások szerint pedig azoknak, akik más emberekkel is törődnek, és rendszeresen segítséget nyújtanak, nem növekednek a megbetegedési és elhalálozási esélyeik még intenzív stresszhatások esetén sem.