Az idei vese világnapján a dialízishez való hozzáférés kerül fókuszba

Magyar kezdeményezésre 2006-ban a Nemzetközi Nephrológiai Társaság (ISN) és a Vesealapítványok Nemzetközi Szövetsége (IFKF) minden év márciusának második csütörtökét (idén március 14.) a Vese Világnapjának nyilvánította. Az esemény idei fő témájában nagy hangsúlyt kap az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés. A Világnap kapcsán visszatekintünk a hazai vesebeteg-ellátás múltjára, jelenére, és a B. Braun két, évtizedek óta praktizáló orvos igazgatóját kérdezzük meg az vesebetegellátásról és arról, hogy mit tehetünk mi magunk a veséink egészségéért. 
A B. Braun Avitum és jogelődjei voltak az első dialízisszolgáltatók, amelyek megkezdték egy országos dialízishálózat kiépítését hazánkban, így biztosítva a vesebetegek megfelelő ellátását. A cégek Magyarországon az 1980-as évek végén kezdték meg működésüket, azzal a céllal, hogy hazánkban minden vesebeteg hozzájusson az életben tartó dialízishez.  
Dr. Szegedi János hálózati orvos igazgató 2000 óta járul hozzá munkájával és szakértelmével a B. Braun dialízishálózatának fejlődéséhez. „A B. Braun Avitum Hálózat Magyarországon több mint 30 éve 10 megyében teljeskörű dialízisellátást végez, emellett részt vesz Budapest és Pest Vármegye ellátásában is. A magyar leányvállalat úttörő szerepét nemzetközileg is jól mutatja, hogy a 64 országban jelenlévő B. Braun-csoporton belül hazánkban indult először dialízishálózat, mintáját követve pedig a B. Braun-csoport ma már világszerte 350 dialízisközpontban körülbelül 27 ezer beteget lát el. A magyarországi Avitum Hálózatban közel 2400 beteget dializálunk (HD-programban 2030, PD-programban 368 beteget kezelünk)” – emeli ki a legfontosabb adatokat Dr. Szegedi János, majd a Hálózat szakembereinek fontosságát is kifejti: „A dialízisközpontok orvosai hatékonyan vesznek részt a komplex nephrológiai szakellátásban, amely magában foglalja a nephrológiai járó- és fekvőbeteg-szakellátást, a dialízisellátást és a transzplantációra való felkészítést is.” 
„Amikor a B. Braun 1989-ben létrehozta az első, budapesti dialízisközpontot a hazánkban található első magán-egészségügyi létesítményként, a fő cél az volt, hogy az a több ezer magyar vesebeteg is részesülhessen az életben maradáshoz nélkülözhetetlen dialíziskezelésben, akik korábban ehhez nem jutottak hozzá. A cég a sikeres beruházások eredményeképpen további tizenhét dialízisközpontot hozott létre, és ezzel elérte, hogy az életben tartó dialíziskezelés országszerte biztosított legyen a vesebetegek számára. A B. Braun napjainkban a Magyarországon élő, dialízisre szoruló betegek mintegy 40%-a számára biztosítja az életben tartó kezelést” – mondta a nefrológus szakember. 
A dialíziskezelés elérhetőségének kiszélesítésére erőteljes szükség is mutatkozik, ugyanis a vesebetegségben szenvedő emberek száma növekszik. Erről részletesebb információkat Dr. Zakar Gábor, a B. Braun székesfehérvári dialízisközpontjának orvos igazgatója osztott meg, aki 2001 óta járul hozzá szakmai tudásával a dialízishálózat működéséhez. „A krónikus vesebetegség gyakorisága világszerte növekvő tendenciát mutat, jelenleg már hazánkban is a lakosság közel 15%-át érinti, döntően a magas vérnyomás és a II. típusú cukorbetegség okozta vesekárosodás miatt. Ebben a kb. 1,5 millióra tehető, a csökkent veseműködés különböző szakaszaiban levő betegpopuláción belül arányaiban a már dialízist igénylő ötödik, ún. végstádiumba kerülők száma is növekszik” – mondja Dr. Zakar Gábor, és arra is felhívja a figyelmet, hogy mire kell kiemelten odafigyelni a vesebetegség elkerüléséhez, az intő jelek időben történő észrevételéhez: „A hipertóniához és diabéteszhez társuló vesefunkció-vesztés fékezésének kulcsa is a megelőzés, a primer prevenció, a vesét károsító alapbetegség hatásos kezelése a páciens együttműködésével. Fontos a vesét károsító állapotok idejében történő felismerése, erre valók a szűrővizsgálatok. A vese károsodását nagyon korán jelzi a fehérjevizelés. Sajnos gyakran előfordul, hogy ezek eredményeit a páciensek figyelmen kívül hagyják, így értékes éveket vesztenek a veséik megóvásából. A vérnyomáscsökkentő vagy a „cukoranyagcserét” szabályozó korszerű gyógyszerek nagyon hatásosak, de csak akkor, ha egyrészt rendszereresen szedik őket, másrészt, ha a páciensek betartják a gyógyszeres kezeléssel egyenlő fontosságú étrendi és életmódszabályokat” – részletezi az orvos igazgató. 
A helyes, egészséges életmód, valamint a kockázati tényezőt jelentő betegségek „kordában tartása” nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy ne alakuljon ki dialíziskezelést igénylő vesebetegség. „Amikor a magát elhanyagoló beteg panaszokkal fordul az orvoshoz (vérszegénység vagy vizenyők miatti fulladás, vagy az anyagcserezavar okozta étvágytalanság, hányinger) akkor már késő, sőt: előfordul, hogy az előzetesen látszólag panaszmentes páciensnél véletlenszerű laborvizsgálat deríti ki a súlyosan beszűkült (már 15%-nál is kisebb) vesefunkciót. A megelőzés egyik sarokkövének számító életmódváltást legkésőbb akkor meg kell tenni, amikor a beteg tudomást szerez róla, hogy a veséit potenciálisan károsító betegsége van, még akár normális vesefunkció mellett is. Megfelelő étrend, kellő testmozgás és rendszeres orvosi kontroll mellett nagy valószínűséggel sosem alakul ki nála dialízist igénylő állapot” – részletezi az elővigyázatosság és életmódváltás fontosságát Dr. Zakar Gábor. 
Habár az orvosok és egészségügyi szakemberek a prevenció és a betegedukáció területein egyaránt sokat tesznek azért, hogy minél több ember elkerülje a dialíziskezelést, sokak esetében muszáj megkezdeni az életben tartó ellátást. A betegek nagy részében érthető módon meghatározó kérdésként merül fel ekkor, hogy milyen változások fognak bekövetkezni az életében a kezelés megkezdésével. Dr. Zakar Gábor ezzel kapcsolatban is megosztja a legfontosabb tudnivalókat: „A legfontosabb változás a dialíziscsatlakozás kialakítása, amire azután »vigyázni« kell, meg kell tanulni együtt élni vele. Otthoni hasi dialíziskezelésnél (CAPD) ilyen a hasi katéter sebészi beültetése, hemodialízis (HD) esetében lehetőség szerint az ércsatlakozás (AV-fisztula) kialakítása az alkaron, amit megszúrva nyerik a vért a művesekezeléshez. Utóbbira az érviszonyoktól függően nem mindenkinél van lehetőség, ekkor a nyaki nagyvénába kapnak tartósan használható és viselhető vénakanült a páciensek. Tudatos, jó együttműködéssel azonban a »művese-kezelt« betegek is teljes életet élhetnek és jól érezhetik magukat az életkoruk és kísérőbetegségeik adta korábbi korlátokon belül” - mondja az orvos igazgató. 

Nyolc aranyszabály a kockázat csökkentéséért 

A vesebetegség néma gyilkos, amely nagyban befolyásolja az érintettek életminőségét. Mindemellett számos olyan egyszerű szabály létezik, amelyek betartásával könnyen csökkenthető a vesebetegség kialakulásának kockázata. 

1.) Mozogjon sokat és tartsa fitten magát 
2.) Ellenőrizze rendszeresen vércukorszintjét  
3.) Ellenőrizze vérnyomását  
4.) Étkezzen egészségesen és figyeljen a testsúlyára  
5.) Fogyasszon elegendő vizet  
6.) Ne dohányozzon  
7.) Ne használjon rendszeresen vény nélküli gyógyszereket  
8.) Ellenőriztesse vesefunkcióját háziorvosával, ha az alábbiak közül egy vagy több igaz Önre: cukorbeteg, magas a vérnyomása, túlsúlyos, egyik szülője vagy valamelyik családtagja vesebeteg.