2024.04.17. 18:29
Felvonultak a fenséges tenyészállatok
Az elmúlt tíz évben sokat fejlődtek a hidegvérű lófajta tenyésztői, hiszen jelentősen javultak a mének lépésben, de még van tennivaló a dél-dunántúli tenyészetekben. A legígéretesebb tenyészállat-jelöltek mérették meg magukat szerdán a Pannon Lovasakadémián.
Fotó: Lang Róbert
Tizenhatodik alkalommal rendeztek ménvizsgát a Pannon Lovasakadémián. Tizenegy fenséges tenyészállat vonult fel az ítészek előtt, hogy bemutassák tenyésztőik milyen munkát végeztek az elmúlt évben.
Az állatoknak minden esetben méretfelvételezésen és általános orvosi vizsgálaton kell átesniük, majd ezután küllemi bírálat kövezett. Háromtagú bíráló bizottság vette szemügyre a patásokat, amely során az ideális típushoz igyekszenek viszonyítani. A fej formája, a nyak, a far alakulása és a lábszerkezete is nagyon fontos szempont. Ezt követően jön a készségvizsga.
– Kétszer két kilométeres kijelölt pályán ügetésben és lépésben kell haladni, amely közben fogatbíró figyeli a ló mozgását – ismertette a versenyfeladatokat Baranyai Sándor, a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület társadalmi elnöke. Ezt követően újabb orvosi vizsgálat következett majd húzópróba, amely során 75 méteres szakaszon 25 méterenként különböző súlyokat kellett húzni.
– Az utóbbi tíz év alatt eljutottunk odáig, hogy ismét az a típusú ló jelenik meg a szemléken, ami a fajtára a kialakulásakor jellemző volt. Hiszen sok mindenen ment át azóta, újabb tenyésztési ötletek, szemléleteket elképzelések voltak jelen a lótenyésztésben, így a hidegvérű lótenyésztésben is. Nagyon jó típusú lovakat látunk a ménvizsgákon, ez igaz a maira és a korábbi tiszaföldvárira is, ahol 17 mén vizsgázott – tette hozzá Baranyai Sándor.
Reneszánszát éli a hidegvérű tenyésztés
Az egyesület 700-as tagságának tulajdonában több mint 1200 tenyészkanca és 248 mén van, s a legtöbb hidegvérű lovat a Dél-Dunántúlon tartják. – A fajta talán reneszánszát éli, de a célunk az volt, hogy a jót a jobbal tudjuk párosítani, vélekedett Kassanin Milán, a kaposvári ménvizsgát szervező egyesület elnöke. Mindezt pedig úgy, hogy a lovak tömege, típusa, rámája megmaradjon. Ugyan korábban munkalóként használták a hidegvérűeket, ma már erre kevésbé használják, mondta Kassanin Milán. De szabadidő hasznos eltöltésében, a természetkímélő erdőgazdálkodásban kap egyre nagyobb szerepet a hidegvérű lófajta.
Ménvizsga a Pannon Lovasakadémián
Fotók: Lang Róbert