Árnyékban élni

Bírósági tudósítóként sok pert láttam már. Sajnos többnyire borzalmasnál borzalmasabbakat... Néha elgondolkodtatóakat, de mindig felüdülés, ha valamilyen mulatságos momentum előkerül a tárgyalóteremben. De csak az első pillantásra tűnik humorosnak két szomszéd polgári pere, amiről legutóbb olvastam. A két család egymás mellett építkezett, terjedelmes módon, nem is akárhogyan. Az újonnan települők egyszerűen eltakarták a napot a másik család portája elől. A beárnyékolt család jogi álláspontja szerint „intimitásvesztést” szenvedtek, és a kertjüket ősztől tavaszig leárnyékolja a másik épület, csak egy kis foltban süt oda a nap. A felkért ingatlanszakértő 16 milliós értékcsökkenést állapított meg a javaikban, ezért pontosan ekkora mértékű kártérítésre tartanak igényt. A perben a bíróság első és másodfokon ellentétes ítéletet hozott, nem csodálom, hiszen bíró legyen a talpán, aki itt igazságot képes tenni. 

Meg lehetne a humoros oldaláról is közelíteni ezt a történetet, de valahogy nincs igazán hozzá kedvem. Az a baj, hogy nem tudunk egymásra figyelni, s még ha átérezzük is azt, hogy a másik milyen helyzetben van, a saját érdekünk mindig előbbre való valahogy. Olyan pályán mozgunk, ahol politikai, gazdasági, és egyéb ellenfelei vagyunk egymásnak, holott dolgozhatnánk mind egymásért is, gondolkodhatnánk közös dimenzióban. Nem könnyű árnyékban élni, de a sötét nem csak azt borítja be, akivel jól kibabráltak, hanem arra is rávetül, aki nem törődik felebarátai sorsával.