Háromszáz év balatoni térképeit nézték át

A Balaton vízgyűjtő területe beépítettség és tájhasználat szempontjából nem változott radikálisan az elmúlt 300 évben, ám az is igaz, hogy a tó partját túlépítették – állapították meg a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai egy új kutatásban. A két intézmény kutatói 300 év térképeit tekintették át, kezdve az 1782-es, Habsburg-kori katonai felmérések térképével, a Google Maps műholdképeivel bezárólag. A magyar kutatók kidolgoztak egy módszertant a vízgyűjtő és a part menti zóna tájhasználatában bekövetkezett változások részletes térbeli elemzésére. Eredményeik szerint a vízgyűjtőszinten bekövetkezett átalakulások viszonylag kismértékűek voltak a part menti változásokhoz képest, ahol a tömegturizmus okozta urbanizáció volt az egyik fő hajtóereje a módosulásoknak. A kutatók szerint fontos lenne, hogy a döntéshozók és a helyi közösségek közösen lépjenek fel a megmaradt természetes területek védelme érdekében. A Balaton régiójának fenntartható fejlődését ugyanis csak erős törvényi és szabályozási intézkedésekkel lehet biztosítani, amely mind a helyi lakosok, mind a turisták közös érdeke kell legyen.