2024.07.01. 17:25
Új időszámítás: a kötelezőknek vége, de akciók azért lesznek még
Július elsejétől, hétfőtől vége lett a kötelező bolti akciózásnak Magyarországon. Az árstopok kivezetése után elmúlt egy évben még beszerzési áron vagy az alatt kellett árulniuk a boltoknak bizonyos termékeket, ez főként a multikat érintette, mert évi egymilliárdos árbevételhez kötötték. Várható, hogy az érintett termékek rövid időn belül megdrágulhatnak, de ezt ellensúlyozni hivatottak az egyéb bolti akciók.
Fotó: Csapó Balázs
Az árstopok helyett vezették be a kötelező akciózást, ami azt jelentette, hogy a nagyobb üzleteknek húsz termékkategóriából folyamatosan akcióztatniuk kellett egy-egy terméket. A húsz termék között volt a baromfihús, a tej, a tejföl, a sajt, a kenyér, a péksütemények, a száraztészta, a rizs, a friss gyümölcs és zöldség. A megelőző 30 nap legalacsonyabb áránál 15 százalékkal kisebb árat írtak elő, és ez a gyakorlatban sokféle bolti akciót jelentett. Ez a kötelezően meghatározott akciózás júliustól a múltté.
Sima átmenetre számít Hatta József, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség somogyi tagja, de azt sem hallgatja el, hogy az érintett termékek drágulhatnak, mert rákerül a kereskedelmi árrés.
– Időszerű volt kivezetni, mert a meghatározott kötelező akciózásnál már jóval többet akcióztak a boltok – mondta Hatta József. – A vevők alig fogják észrevenni, mert mindig lesz hasonló vagy helyettesítő termék akcióban. A kormány felismerte, hogy így is bőséges cikkelem számot jelent, ha a kereskedő feltünteti a boltjában a havi akciós kínálatot.
Az érintett termékek ára ezentúl akkor lehet olcsóbb, ha a szállítók csökkentik az áraikat vagy ők kötnek akciót a kereskedőkkel. Arra nem számít, hogy elszállnak az árak, mert ezt a verseny nem engedi, és az online árfigyelő is marad.
– A kötelező akciózás kivezetését fontosnak tartom, mert kényszerpályán mozgott a kereskedelem akciós rendszere – felelte kérdésünkre Gulyás Árpád, a Csurgó Coop Zrt. vezérigazgatója. – Nem volt tartósan fenntartható, másrészt az inflációt sem tudta befolyásolni, mert az eredeti célja az lett volna. A vidéki kisboltokat a kötelező akciózás nem érintette, mert ott a nagybeszállító kezdeményezte akciókat adják tovább, illetve olyan egyedi akciókkal próbálkoznak, amit a saját árrésük lehetővé tesz.
A multik folytatják az akciózást. A SPAR-nál például a különféle kedvezményrendszerekkel jelentős összegeket takaríthatnak meg a vásárlók, állította megkeresésünkre Maczelka Márk kommunikációs vezető. A sárga és piros árcímkés termékeikkel, hétvégi akciókkal, pontgyűjtő kártyákkal és mobilalkalmazásokkal célozták meg a vevőket.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) üdvözli a kötelező akciózás július 1-től történő kivezetését, válaszolták kérdésünkre. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára kifejtette, hogy az infláció leszorításához a kormánnyal együttműködve a kereskedők is igyekeztek hathatósan hozzájárulni. A fogyasztók a kötelező akciózás kivezetéssel jól járnak, hiszen a kiskereskedők a fogyasztói szokásokhoz, elvárásokhoz még jobban igazodó akciókat tudnak indítani, amelyek tovább erősítik a versenyt, mindemellett a kiszámíthatóbb piaci környezetben hazai beszállítók is jobb eséllyel tudnak hosszú távú együtt működést kialakítani a kiskereskedőkkel, mivel a termékpályák így stabilizálódhatnak. Az árcsökkentések tehát nem szűnnek meg, a kiskereskedők azonban más, a fogyasztók számára fontosabb termékkategóriákra tudják a hangsúlyt helyezni.