Lövészként is megállta a helyét a válogatott csatár

Jó párszor elsült a CZ Bren 2-es típusú fegyver a sántosi lőtéren csütörtökön délelőtt. A tartalékos katonák között voltak, akik már rutinosan használták a gépkarabélyt. A korábbi magyar válogatott futballista, Rajczi Péter számára sem volt ismeretlen a fegyver. Szabadidejében vadászni szokott, ezért ez is arra motiválta, hogy csatlakozzon a honvédség tartalékos állományához.

–  Az aktív sport után szerettem volna egy olyan kihívást, amely példamutató, egy kicsit adrenalin-pótló – emelte ki Rajczi Péter. – A sok mérkőzés, derbi után nem árt, ha valami szinten tart. Apai nagyapám a Magyar Királyi Honvédség tüzérfőhadnagya volt, tehát a családi kötődés is megvan. Amúgy meg a kampány „lökött be”. Vonzottak az új megoldások, az új fegyverek. Ez adta meg végül a végső lökést – mondta a kaposvári Rákóczi korábbi csatára.

Az éles lövészeten résztvevők július 8-án vonultak be Nagykanizsára. Az alapkiképzés nagy részét ott hajtották végre, azonban a régióban csak Sántoson van éles lövészetre alkalmas lőtér, ezért gyakorolják ott a lövészetet. Kis-Bús Károly ezredes, a Magyar Honvédség Bauer Gyula 5. Területvédelmi Ezred parancsnoka a lőgyakorlaton elmondta, a tartalékosok az öt hetes alapkiképzés utolsó hetében járnak, és augusztus 26-án vizsgáznak majd le. Az 58 tartalékos közül 22-en úgy döntöttek, hogy szerződéses katonai szolgálatot vállalnak, a többiek maradnak tartalékosok.

– Rájuk is nagy szükségünk van az ország egész területén – mondta Kis-Bús Károly. –  Fontos, hogy jól felkészült, a katonai szolgálatra felkészített állampolgárok közössége hálózza be az országot. Olyanok, akik helyben, a saját közösségükért sokat tudnak tenni, ha és amennyiben erre szükség van. A tartalékosok bevethetőek honvédelmi típusú feladatokban. A határvédelem a déli és az északkeleti országrészén, vagy katasztrófák esetén – tette hozzá a parancsnok.

Gelencsér Attila, Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselője is megtekintette a lőgyakorlatot. Az eseményen kiemelte, ezekben a háborúkban veszélyeztetett időkben  különösen fontos, hogy hadra fogható haderő legyen Magyarországon. Hozzátette, a kormány időben lépett és már évekkel ezelőtt elindult a haderő reform hazánkban.

Az ütőképességhez szükség van a tartalékosokra 

Pintér Rómeó Kaposvár alpolgármestere a lőgyakorlaton arról beszélt, Kaposvár a 19. századtól katonavárosnak tekinthető, hiszen a 44-es gyalogezred már az első világháborúban nagyon jelentős hőstetteket vitt véghez. – Ez nemcsak a város történelmében van így, hanem a jelenében és remélhetőleg a jövőjében is így lesz – mondta. – A kaposváriak már többször elmondták és kinyilvánították a véleményüket a tekintetben, hogy a béke oldalán állnak. Azt pedig jól tudjuk, hogy a béke elképzelhetetlen egy ütőképes honvédség nélkül, az ütőképes honvédség pedig a tartalékos állomány nélkül. Biztatok mindenkit arra, hogy aki szereti a hazáját és szeretné megvédeni a hazáját, csatlakozzon a honvédség tartalékos állományához – emelte ki Kaposvár alpolgármestere.