Sárkány és turul is őrködik felettünk: három kiállítás nyilt meg

Nyugat-Kínából érkezett haza néhány napja Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya. Gulyangban hármas kiállítást nyitott meg, Csunkingban pedig a Magyar–Kínai Nemzetközi Ifjúsági Rubik-kocka versenysorozat döntőjén mondott köszöntőt.

Lőrincz Sándor

Három kiállítás is megnyílt.

Az Országgyűlés Magyar–Kínai Baráti Csoportjának kaposvári elnöke lapunknak elmondta: a Guizhou Tartomány Nemzeti Múzeumában Duna gyöngye címmel megnyílt hármas kiállítás egyike a Magyar Nemzeti Bank Arts&Culture által, a Liszt Intézettel közösen szervezett, Az arany útja című, a Magyar Pénzmúzeum történelmi érmekollekcióját bemutató tárlat, a másik a Czimer-Szendrei Judit bélyegképeiből álló Sárkány éve című kiállítás, a harmadik pedig egy Gross Arnold rézkarcaiból rendezett válogatás.

Idén ünnepeljük Magyarország és a Kínai Népköztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját. A két ország együttműködése hosszú múltra tekint vissza, ám az utóbbi időszakban jelentős fejlődésen ment keresztül. Hszi Csin-Ping kínai államfő idei látogatásakor 18 kétoldalú megállapodás született a gazdaság, a kereskedelem, a beruházások, a tudomány, a technológia, az energetika, a kultúra és a mezőgazdaság területén.

– mondta. A háznagy szerint a közös kulturális jelenlét egyik kiemelkedő eleme a 2016 óta évente megrendezett Nyugat-kínai Magyar Kulturális Fesztivál – Budapesti Tavasz és Budapesti Ősz elnevezésű eseménysorozat, amely a régió legjelentősebb külföldi rendezésű kulturális programsora; attraktív kiállításokkal, népművészeti bemutatókkal, hangversenyekkel színesítve a kulturális-művészeti kínálatot.

A két éve alapított Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontból érkező, pazar kiállítási anyagban hazánk legbecsesebb kincsei láthatók. Egyebek mellett az első aranyforint, a Kossuth-bankó, az első forgalmi érmesor, de a pénzérmék és bankjegyek mellett látható a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulójára készült emlékérme is, amely a kínai sárkány és a magyar turul közös megjelenítésével, valamint az örökzöld bambusszal utal a két ország mélyülő kapcsolatára.

A Sárkány éve című kiállítás Czimer-Szendrei Judit műveit mutatja be, aki sokszor, akár több ezer bélyeg felhasználásával készít egy-egy mozaikképet. Egyedi munkáit számos ország – köztük az Egyesült Királyság, Hollandia és Olaszország – közönsége is megcsodálhatta. A művésznő a kínai kiállításra kuriózummal készült; 12 plusz 1 alkotása egymáshoz illesztve alkotnak egy nagy képet. Közepén a jin-jang szimbólum található, amelyet a kínai horoszkóp 12 állatövi jegyének ábrázolásai vesznek körül.

A 9 éve elhunyt Gross Arnold alkotásai kapcsán Mátrai Márta kiemelte: a Munkácsy- és Kossuth-díjas grafikus- és festőművész a rézkarc műfajának egyik legizgalmasabb újragondolója. Művei a mesék titokzatos világába vezetnek el bennünket, ami nem csoda, hiszen e derűs alkotóművész rajongott mindenért, ami játék, ami mese. Művészetének egyetlen célja volt: örömet, boldogságot szeretett volna okozni mindenkinek. Alkotásai számos országba eljutottak, többek között Brazíliába, az Egyesült Államokba, az Egyesült Királyságba, Indiába és Japánba is. Németországban például együtt mutatták be rézkarcait Chagall és Dali festményeivel.

A háznagyasszony ezt követően, augusztus 2-án Csunkingba utazott, hogy az első Magyar-Kínai Nemzetközi Ifjúsági Rubik-kocka versenysorozat döntőjének ünnepélyes megnyitóján ossza meg gondolatait. Egyebek mellett arra emlékeztetett: ugyan Európában élünk, de a magyar nép gyökerei Ázsiából erednek. Így mi, magyarok egyaránt megértjük az európai és az ázsiai gondolkodást, történelmet és kultúrát. Ez lehetőséget kínál arra, hogy hazánk összekötő kapocs legyen az eurázsiai országok között. A háznagy szerint a két ország közötti kiváló kapcsolat alapja a hasonló gondolkodás és érzelemvilág, s mindkét nép értékrendjében kiemelt szerepet kap a hazaszeretet, a hősiesség és a megingathatatlan önrendelkezési vágy.
Kiemelte: az idén 80 esztendős Rubik Ernő fél évszázaddal ezelőtt találta fel a Rubik-kockát, amely a mai napig a magyar alkotószellem egyik szimbóluma. A kocka eredeti neve a magyar kereskedelemben „bűvös kocka” volt, később a feltaláló nevére keresztelték át, és ma a világ talán leghíresebb logikai játéka. A gondolkodás sokrétűsége, a kreativitás és az elme alkotókészségének megjelenése felforgatta a kreatív játékok piacát a világban, így a sokdimenziós látásmódot fejlesztő kocka később számos újabb logikai játéknak is a kiindulópontja lett.
Elmondta: az Első Magyar–Kínai Nemzetközi Ifjúsági Rubik-kocka versenysorozat keretein belül Kína több városában és Budapesten is különféle események zajlottak, amelyeken több mint tízezer zseniális fiatal Rubik-kocka-versenyző vett részt.

Feltalálóink

Mátrai Márta nyugat-kínai útja során közös jellemzőként a két nép erős innovációs képességeire is felhívta a figyelmet. Kínai találmány a porcelán, a selyem, a papír, a könyvnyomtatás, a puskapor és az iránytű is. Magyar ember találmánya többek között a gyufa, a golyóstoll, a Rubik-kocka, a C-vitamin, a hologram, valamint a színes televízió, a dinamó, a Wolfram-szálas villanykörte, a napenergia-kutatás, a léghajó, a helikopter, de a szuperszonikus repülő és a számítógép feltalálása is magyar ember elméletein alapul.