A szeptember hagyományosan a tüdőfibrózis hónapja

A szeptember hagyományosan a tüdőfibrózis hónapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a betegséggel küzdőkre. A tüdőfibrózis során a tüdő hegesedik, a tüdő szövetei megvastagodnak, ami a tüdőfunkciók csökkenésével jár1. Az IPF esetében – amely a tüdőfibrózis egyik típusa - a betegség kialakulásának oka nem ismert – erre utal az „idiopátiás” elnevezés is2. A korai felismerés meghatározó lehet a tüdőfibrózissal élők számára – a diagnózishoz vezető betegutat pedig gyorsabbá teheti a beteg és az orvos közötti kommunikáció, amelyben a betegnek is megvan a maga szerepe.

Írjuk le pontosan a tüneteinket és kérdezzünk bátran!

A tüdőfibrózis előrehaladtával a légzés egyre nehezebbé válik, a tüdő kapacitása csökken, és ez korlátozza a beteget a mindennapi életvitelében. Ha légzési nehézségeket tapasztalunk, javasolt minél előbb tisztázni a háttérben húzódó okokat. Nem mindegy, hogy hogyan írjuk le   az orvosnak a tüneteket – érdemes a változásokra koncentrálni, így például arra, hogy mik azok a tevékenységek, élethelyzetek, amelyekben a kellemetlen tünetek jelentkeznek. A tünetek leírásakor érdemes kitérni az életkörülményekben történt változásokra is, még ha ezek kisebb jelentőségűeknek tűnnek is: milyen betegségen estünk át a közelmúltban, változott-e a munkahelyünk, ért-e valamilyen stressz minket mostanában, szedünk-e valamilyen új gyógyszert. Fontos annak tisztázása is, hogy van-e olyan kockázati tényező a környezetünkben, ami légzési nehézséget okozhat, vagy kifejezetten a a tüdőfibrózis esélyét növeli – például szennyezett levegő vagy rendszeres érintkezés vegyszerekkel. Érdemes megkérdezni az orvost arról is, hogy milyen vizsgálatokon kell átesni, hogy megállapítsanak vagy éppen kizárjanak tüdőfibrózist okozó betegséget.

Ha tüdőfibrózist állapítanak meg

Kétségtelen, hogy komoly lelki terhet jelent, ha a diagnózis igazolja a tüdőfibrózist. De tudni kell, hogy a diagnózist követően is sokat tehet a beteg annak érdekében, hogy lassítsa a betegség előrehaladását és javítsa a saját életkilátásait. Nagy jelentősége lehet ilyen helyzetben annak a lelki segítségnek, amit a család, a barátok adhatnak. Emellett mindenképpen meg kell említeni azokat a betegszervezeteket is, amelyek a mentális segítség mellett praktikus tanácsokkal látják el a beteget az életkilátásának, életminőségének javítása érdekében.