A mi tavunk

2024.09.14. 08:15

Két és fél tonna napkrém kerül nyáron a Balatonba

Milyen hatással vannak a napvédő vegyületek a vízi élővilágra? A tudósok az elmúlt évtizedekben alig foglalkoztak a kérdéssel, most a fiatal magyar kutató, Németh Zoltán készül publikálni legújabb kutatási eredményeit.

Fotó: Németh Levente

A naponta hallott figyelmeztetés az UV sugárzás veszélyeiről arra készteti az embereket, hogy védekezzenek az erős nap ellen. Ezt a többség, aki kihasználja a nyaralás óráit, úgy értelmezi, hogy a legegyszerűbb, ha magas faktorú fényvédő krémekkel keni be a bőrét. Arról azonban már nem esik szó, hogy miközben magát védi, ezzel ártalmára lehet az élővíznek, illetve az ökoszisztémának is. Németh Zoltán, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa PhD dolgozatához a Balaton vizében vizsgálta a jelenséget. Ilyen úttörő kutatás eddig még nem készült hazánkban. 

A kozmetikai ipar egyre nagyobb hangsúlyt helyez a napvédő készítmények fejlesztésére, mondja Németh Zoltán. Háromféle UV-sugárzást különböztetünk meg: az UV-C-t, amely nem éri el a földfelszínt, azt az ózonréteg kiszűri; az UV-B-t, amely felelős a bőr leégéséért; és az UV-A-t, mely sugárzás hosszabb távon a bőr öregedését okozhatja. E két utóbbi ellen kell védekeznünk. A fényvédő készítményekben használt vegyületek a fejlesztéseknek köszönhetően időnként cserélődnek, hogy a lehető legszélesebb tartomány ellen védjenek. Nemrég forgalomba került olyan vegyület is, amely az infravörös sugárzást is kiszűri, így csökkenti a bőr gyulladásos reakcióit. Ezek mindegyike úgynevezett kémiai szűrő, szintetikus vegyület, amelyek beszívódnak a bőrbe, és az UV sugarakat hőenergiává alakítják át. Irodalmi adatok szerint bizonyos fényvédő vegyületek a bőrön keresztül bekerülnek a nyirokrendszerbe, átjutnak a vér-agy gáton, így eljutnak az agyba, megjelennek az anyatejben, és megzavarhatják a hormonrendszer normál működését is. Igaz, teszi hozzá Németh Zoltán, ezekről a tanulmányokról nem sok szó esik. A kémiai UV-szűrők mellett léteznek fizikai szűrők is, amelyek nem szívódnak fel a bőrbe, de alkotóelemeik – a cink-oxid és a titán-dioxid – fehér réteget képeznek rajta. Jelenlegi tudásunk szerint az emberre és a környezetre nem ártalmasak, viszont könnyebben lemosódnak a vízben. 

A kérdésre, kötelező-e vizsgálniuk a gyártóknak a napkrémek természetes vizekre gyakorolt hatását, Németh Zoltán azt feleli: készülnek környezeti hatásvizsgálatok, csakhogy az eredmények egészen mások az édes és a sós vízben, valamint az egyes élő szervezetekben. Ezek általában rövid távú elemzések, míg a valós környezeti hatások jellemzően csak a hosszabb távú kitettségek után jelentkeznek. A kutató most arra keresi a választ, hogy a leggyakoribb kémiai UV-szűrő vegyületek kimutathatók-e a Balaton környezeti mintáiból. Két éve méri a koncentrációváltozást, valamint ennek hatását az élő szervezetekre. Arra kíváncsi, okoz-e környezeti változást a víz felszínén megjelenő napkrémréteg, amely az emberek bőréről mosódik le, és közvetve, például a mosakodás és mosás során a nyers szennyvízbe kerülve a nem specifikus szennyvíztisztítás révén is bekerülhet a Balatonba. Azt mondja, a nemzetközi kutatások csak korlátozottan foglalkoznak az élővizekben található UV-szűrő vegyületek környezeti hatásaival, és a meglévő publikációk közül is sok régi. Az elmúlt években megjelent ugyan néhány újabb tanulmány, de még mindig kevés adat áll rendelkezésre.

Mérései szerint a három nyári hónapban napi 300 ezer fürdőzővel számolva körülbelül 2,5 tonna napkrém kerülhet a Balatonba. A Pirger Zsolt tudományos főmunkatárs vezetésével működő kutatócsoport a begyűjtött mintákból többféle vizsgálatot is folytat. Kiderült, hogy a nagy vízibolhák (Daphnia magna) a 21 napos krónikus kezelés következtében gyorsabban növekedtek, a pulzusszámuk magasabb lett, eleve több utód kelt ki a petékből, nőtt az egyedekben a peték száma is, valamint a mozgásuk a kontroll csoporthoz képest négyszer aktívabb lett. Az UV-szűrő vegyülettel kezelt víz tehát a hormonháztartásukat sejtszinten is megzavarta. A kutató vizsgálta a balatoni vándorkagylókat (Dreissena polymorpha) is, amelyekről kiderült, a táplálkozásuk során a vízszűréssel 48 óra alatt a szerves vegyületek mellett az UV-szűrő vegyületek akár 92 százalékát is beépíthetik a szöveteikbe. A vándorkagyló a pontyok kedvelt tápláléka, a halból pedig vélhetőleg ezek az anyagok is átkerülhetnek az emberbe. Mivel a naptej vékony oxigén elzáró filmréteget képez a víz felületén, azt is tanulmányozza, hatással lehet-e ez a tó algásodására.

 

Vajon a három hónapos szezon után meg tud-e tisztulni a Balaton vize? 

 

A kutató azt mondja, ha befagyna a tó, jobban csökkenne az UV-szűrő vegyületek koncentrációja, de az enyhe telek miatt a tavaszi és téli mérésekből ez a jelenség nem látszik. A vízfelszínen a vegyületek az UV sugárzás hatására ugyan gyorsabban elbomlanak, de számos közegből hosszabb időn át kimutathatók. A hullámzással a hidrofób, vagyis víztaszító vegyületek hozzátapadnak az üledékhez és más szemcsékhez, majd az aljzatra kerülnek. Jelenleg a Balaton 14 pontján, a leglátogatottabb strandokon mérik az UV-szűrő vegyületek koncentrációit. Az eredményeket most dolgozzák fel. 

Meddig tudja tolerálni az élővilág, hogy a Föld lakosságának növekedésével egyre több és egyre változatosabb szennyezés kerül az élővizekbe? Németh Zoltán azt mondja, ideje lenne követni az elővigyázatosság elvét. Tavaly a Balaton Soundon a Citizen Science projekt keretében 500 embert kérdeztek meg a fényvédő krémekkel kapcsolatos szokásaikról. Csupán 4 százalékuk mondta, hogy két óránként keni magát napkrémmel, ami a bőr védelmét tekintve kockázatos, ám ökológiailag hasznos. A válaszolók fele 30-as faktorú készítményt használ, 13 százalékuk a folyamatos figyelmeztetés ellenére délelőtt 11 és délután 4 óra között is a szabadban tartózkodik, és nyolcvan százalékuk elutasítja, hogy megváltoztassa a napozási szokásait. Nálunk tehát még él a barna bőr, és ezzel a naptej kultúrája.

Európában jelenleg 48 engedélyezett UV-szűrő vegyület van, közöttük a benzofenon-3-ról már bebizonyosodott, hogy káros az élővilágra. Az európai gyártók, önmérsékletet tanúsítva, ezt már nem igazán használják, a maguk módján tehát igyekeznek csökkenteni az ártalmakat, amelyek mértékét még nem ismerhetjük. Jelenleg főként rövid távú vizsgálatok állnak rendelkezésre, amelyekből nehéz következtetni a fényvédőszerek hosszú távú környezeti hatásaira. Ezenkívül számos különböző vegyület van jelen egyidejűleg a vizekben, ezért rendkívül nehéz megérteni ezek összetett hatását. A piacon folyamatosan jelennek meg új UV-szűrő vegyületek, ami tovább nehezíti a  szabályozást, és a hosszú távú hatások felmérését. 

Kérdés, a tudósok figyelmeztető szavára hajlandók vagyunk-e megváltoztatni a szokásainkat. Pedig ez lenne az ember és a természet közös érdeke.

Hanthy Kinga

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában