Ha így folytatódik, vadászpuskával kell meggátolni a hódok terjeszkedését

Az eurázsiai hód visszatelepítése 2008-ra fejeződött be, amely során a Dráva mentén is családokat engedtek szabadon. Mostanra gyakorlatilag nincs olyan vizes élőhely hazánkban, ahol ne fordulna elő a pikkelyes farkú rágcsáló. – A legutóbbi becslésünk szerint 11 ezerre tehető az eurázsiai hód egyedszáma hazánkban, ami elég soknak mondható, nagyjából majdnem minden vizes élőhelyen jelen van –vélekedett Czabán Dávid, biológus, a téma szakértője. Mivel őshonos faj, jó hogy jelen van, mert a víz visszatartásból kiveszi a szerepét, de amikor töltéseket fúrogatják és elárasztják a napelemparkokat vagy a kukoricaföldeket, az nem jó. A hód térhódítása meglehetősen kettősnek mondható, fogalmazott a szakértő. 

Toportyánféreg és eurázsiai hód

A kontinens legnagyobb rágcsálójának elterjedése kapcsán deja vu érzésünk lehet, hiszen a hódhoz hasonlóan az aranysakál is egy időre eltűnt az országból, majd újra megjelent. S nem csak felbukkant, hanem jelentősen elszaporodott, annyira, hogy már olyan helyeken is megtelepedtek, amelyekről nem is gondolták volna, hogy valaha a toportyán élőhelye lesz. Egy évvel ezelőtt írtunk róla, hogy az aranysakál annyira elszaporodott például a lábodi vadászterületen, hogy háttérbe szorította a terület egyik legfőbb nagyvadját, a dámot. 
Lakócsán egészen közel merészkedett az emberekhez, egy helybéli úgy azonosította, aranysakál támadta meg. A lábodi asszony tyúkjait védte volna, de az embertől sem félt, szétszakította rajta a nadrágot. Az aranysakál csak akkor menekült el, amikor egy léccel eltángálták.

Azonban Kemenszky Péter az aranysakál szakavatott ismerője és a Somogyi Megyei Vadászok Szövetsége fővadásza szerint teljesen más terjedésről beszélhetünk a két faj esetében. 

– Az aranysakál visszatelepedése spontán volt, az eurázsiai hódé – mely szintén őshonosnak tekinthető Európában , viszont emberi tevékenység eredménye. Szakemberként azt kell mondanom, hogy ez egy nem volt átgondolt döntés. Ugyanis a hóddal együtt Európa két legnagyobb rágcsálója is megtalálható már a hazai faunában, és amíg előbbinek van több természetes ellensége, a hódnak nincs – jegyezte meg Kemenszky Péter. (A másik a hódpatkány, azaz a Nutria - a szerk.)  Azt látjuk, hogy Somogyban a Dráva és a Mura folyókon való jelenléte kapcsán a Rinyákon egész Somogyot benépesítette. Ott van a tavak, tórendszerek környékén, a Deseda kifolyóban, s így a Kisgáti városrészben is megjelent egy időre a Deseda pataknál. Most nincs éppen jelen, de korábban nyárfákat döntött a vízbe, amit a vízügy munkatársai alig győztek eltávolítani onnan.

Előbb utóbb puskavégre kerülnek 

Kemenszky Péter szerint egyelőre főleg a Szigetközben vannak komolyabb következményei az átgondolatlan visszatelepítésnek, s az azt követő oktalan védelemnek. Hiszen amikor a populáció jelentősen felduzzadt, még bele lehetett és kellett volna avatkozni, hogy időben meggátoljuk a nagyobb károkat vagy az intenzív terjedést. – Valamit kezdeni kell a jövőben a hód problémával, hosszútávon azon is el kell gondolkodni, hogy azokon a területeken, ahol lokálisan  és jelentősen elszaporodott a rágcsáló, gyérítsék az állományt. Azt prognosztizálom, hogy előbb-utóbb a vadászok segítségét fogják kérni ebben – húzta alá Kemenszky Péter.
A hódok ellen az erdőtelepítésekben csak alacsony kerítésekkel lehet védekezni, azonban míg a nagyvad kártétele ellen kihelyezett kerítés idővel eltávolítható, a hódvédelmi kerítés aligha. A pikkelyes farkú rágcsáló ugyanúgy megrágja a hüvelykujj vastagságú nyárfát és a derékvastagságút is.

Nem csak rág, de ás is 

A nagytestű, akár 30 kilósra is kifejlődő állat már Somogyban is mindenütt jelen van, így a Kapos folyón is fel-felbukkan. De a biológus szerint 90 százalékban nem okoz gondot, viszont az olyan helyeken, ahol földalapú a töltés nagyon kártékony tud lenni. Ilyen a Deseda is, ahol már nem csak látogató a hód, hanem állandó lakó. Ezt erősítette meg a Kaposvári Sporthorgász Egyesület is, hiszen folyamatosan látják a rágcsálót. A pusztítása szemmel látható a Deseda Arborétumban, ahol fákat döntött ki és rágott meg. 

Menedzselni kell a hódot 

Czabán Dávid véleménye szerint az eurázsiai hód átalakítja a környezetét, van ahol lehet ezt engedni, de nyilván van olyan, ahol nem. – Különböző konfliktuskezelési módszereket lehet használni, amelyek nyugat Európában rutinnak számítanak. Ilyen a gátakba épített átfolyócső, vagy megakadályozza az átfúrást a kövezés, illetve a rácsháló beépítése, mondta a biológus. A hód partizántevékenysége a töltéseken egyértelműen káros, főleg árvíz idején nagy pusztítást tud okozni, de átfogó országos kezelési stratégia kellene és megfelelő személyzet, mint Németországban, ahol hódmenedzserek dolga megelőzni a rágcsálók kártételét. Aláhúzta, ugyan engedéllyel gyéríthető a hódállomány, de mivel uniós védelem alatt áll a hód, csak kvóta szerint lehet ezt megtenni. 

A Somogy Vármegyei Kormányhivatal, mint területileg illetékes természetvédelmi hatóság ad ki ilyen engedélyeket Somogyban, amelyhez az elmúlt években nem érkezett hódriasztással vagy gyérítéssel kapcsolatos megkeresés. 

Méretesre nőnek 

Két hódfaj van a földön, a kanadai és az eurázsiai hód, ránézésre teljesen ugyanúgy néznek ki, genetikailag azonban van különbség köztük. Magyarországon mostanáig csak eurázsiai hód jelenlétéről van ismeretünk. A világ második legnagyobb rágcsálója a kapibara után, a súlya időnként a 30 kilót is meghaladja. Masszív koponyája van, hiszen a fa rágásához nem árt a komoly izomzat. Farka lapos, keratinpikkelyek borítják. Számuk eredetileg akár 40 millió is lehetett a világban, de az 1800-as évek végére a legtöbb országból kipusztultak, a gyógyszeripar és a szőrmeipar tizedelte meg az állományt. Ma 1,5 millió hód él a világban, ebből 1,2 millió Európában. A hódok működési területe nagyjából 50 méteres távolságra van a vízparttól, de a rágások többsége általában 20 méteren belül észlelhető. Az állatok üregekben laknak, a partoldalban. Egy hódcsalád 6-8 egyedből áll, egy család 50-100 méteres szakaszon 8-10 üreget is áshat.
 

A hód combja a legjobb alapanyag a konyhában

Míg idehaza évekig küszködtek a természetvédők, hogy visszatelepítsék a vadászattal és élethely-változással kiirtott hódot, Litvánia egy részén csak a nyűg van vele. Éppen ezért lelkesen pusztítják a rágicsáló ellenséget, vadászható, és persze a húsát sem dobják ki, hiszen gazdag nyersfehérjékben, glutaminsavban, aszparaginsavban, argininban, emberi szervezet által nem előállítható leucinban, izoleucinban. A hódcombban a többszörösen telítetlen zsírsavak dominálnak.