El-Camino segítette elengedni a múltat a Mester házaspárnak

A franciaországi Saint Jean Pied de Port-ból vette kezdetét a Mester házaspár több mint egy hónapig tartó gyalogtúrája. A nem mindennapi távnak egy belső indíttatás miatt vágtak neki, de az is motiválta őket, hogy mindketten nemrég töltötték be az ötvenedik életévüket. Mester Balázs már másodjára járt a Szent Jakab úton, felesége Mester Judit azonban először húzott túracipőt.

– Nyugalmat és békességet adott az út – emelte ki Mester Balázs. – Pont abban az időszakban mentem ki, amikor még polgármester voltam, de már csak néhány hét volt vissza a ciklusból, és tudtam azt, hogy befejezek majd egy korszakot. Ez az időszak nagyon jó volt arra, hogy megtanultam elengedni a múltat, lezártam magamban azt, hogy már nem én leszek a településvezető. Fantasztikusan éreztük magunkat. Naponta körülbelül 30 kilométert gyalogoltunk. Nem terveztünk meg előre semmit, ahol megfáradtunk, ott megpihentünk. Rengeteg szálláshely található az El Camino útvonalán, ezért nem kellett aggódni amiatt, hogy nem lesz fekhelyünk – mondta Mester Balázs.

A több mint egy hónapig tartó bandukolás során semmi veszély nem fenyegette a házaspárt, még „rossz arcú” emberekkel sem találkoztak. – Kaposváron sötétedés után néha jobban félek – mondta Mester Judit. – Nagyon biztonságos volt az út. Nem feltétlenül barátkoztak velünk a helyiek, azonban nagyon figyeltek a zarándokokra. Egyszer egy rendőrautó is megállt mellettünk, valahol egy kietlen vidéken, és a rendőrök megkérdezték, minden rendben van-e. Egyébként a zarándokok is figyelnek egymásra és segítenek, ha kell. Nagyon jól éreztem magamat. Annyira stresszmentes, nyugalmas volt az egész El Camino, hogy azt nehéz leírni szavakkal. Nem kellett döntést hoznom, nem voltak határidők és nyomás rajtam. Ez az időszak annyira sokat adott, hogy elképesztő – emelte ki.

Mester Judit szerint az út egyik, ha nem a legfontosabb része az volt, hogy kettesben lehetett férjével. Idilli volt, hatalmas harmóniában és egységben voltak mindvégig. – Ez egy olyan érzés volt számomra, amit még soha nem éltem át, pedig alapvetően jóban vagyunk. Iszonyatosan fájt, amikor jöttünk haza és elképzeltem, hogy másnap mennyire fog hiányozni a Mester Bazsi – mondta a feleség.

A volt bárdudvarnoki településvezető tapasztalatai szerint, nyitottnak kell lennie annak, akik belevág az El Camino-ba és fontos meglátni azokat az ajándékokat, melyekkel a hosszú út „megjutalmazza” a zarándokot. – Nagyon szeretem a gyümölcsöt, ezért nagy ajándék volt számomra, hogy az egész utamat végigkísérte a vadszeder, és folyamatosan tudtam enni a bokrokról. Emellett szőlőt, körtét és almát is mindig találtunk menet közben – mondta Mester Balázs. – Elképesztő pillanat és élmény volt az El Camino-n az is, amikor egy forró napon, mikor már mindenük leégett, odaértünk egy kis folyóhoz és megláttuk, hogy a híd alatt a helyiek fürdőznek. Azonnal dobtunk le magunkról mindent, elindultunk a víz felé és megmártóztunk a hűsítő folyóban – tett hozzá Mester Balázs.

• A bárdudvarnoki házaspár a több mint egy hónap alatt nagyon sok magyarral, főként nőkkel találkozott. Még egy kaposvári lányba is belefutottak. Az útjuk Spanyolországba, Santiago de Compostela-ig vezetett, de még ott sem ért véget. A várostól elsétáltak az Atlanti óceán partjáig, plusz 200 kilométerrel meghosszabbítva útjukat.