2 órája
Rókales: bekeményít a hatóság?
A törvényeket semmibe vevő rókabefogás vagy állatmentés? Hetek óta ezen megy a vita immár a sajtóban is egy somogyi Rókales Alapítvány kapcsán. A Rókales Alapítvány és vezetője állítása szerint rókamentést folytat, de a hatóságok úgy látják: a hatályos jogszabályok alapján erre nincs lehetősége.
Utánajártunk, mi az igazság, és kérdéseinket feltettük a Somogy Vármegyei Kormányhivatalnak. A Rókales Alapítvány mintegy másfél évvel ezelőtt került a hivatalos szervek látókörébe, tudtuk meg. Ekkor érkezett az a lakossági bejelentés, amely szerint Balatonőszöd bel- és külterületén egy alapítvány nevében egy személy elhagyott rókakölyköket, illetve sérült rókákat fog be és tart az ingatlanán.
Fotó: Giedriius
Az állatbarátokban felmerül a kérdés, hogy miért probléma a rókák mentése, amire a kormányhivatal szerint egy igen nyomós ok van: csak meghatározott létesítményekben, megfelelő szakmai háttérrel és engedéllyel lehet vadon élő állatokat menteni, esetünkben azonban ez szabálytalanul, a törvények figyelmen kívül hagyásával történik.
A rókák hazánkban a vadászható vadfajokhoz tartoznak, dúvadnak minősülnek, gyérítésüket jogszabály írja elő, így a jogszabályok értelmében önhatalmúlag nem lehet menteni őket. Mint minden vadászható állat, az élőhelyükön a rókák is az illetékes vadásztársaság tulajdonának minősülnek, vagyis, ha valaki sérült, elárvult, segítségre szoruló rókát talál, akkor azt az éppen ott illetékes társaságnak kell jeleznie.
Megoldás azonban a civilek számára is van. A kormányhivatal ugyanis azt is hozzátette, hogy amennyiben teljesülnek a feltételek, akkor állatkertként működve nem tiltott a tartásuk, esetleges befogadásuk. Csakhogy válaszuk szerint a Rókales Alapítvány erre nem kért engedélyt. A kérelme szerint nem állatkertet, hanem állatotthont létesítene házimacskák, lovak, házi sertések és juhok számára – tehát rókákról szó sem volt –, ám még ez sem valósult meg, mert a hiánypótlást az alapítvány nem teljesítette.
Az állami szerv szerint bár rókákról van szó, a hivatalnokoknak inkább a macska-egér játék jut erről az ügyről az eszükbe. A Rókales Alapítványt másfél éve, vagyis az első közérdekű bejelentést követően már felszólították, hogy vagy legalizálja a rókatartást, vagy fejezze be a szabálytalan tevékenységet. Akkor büntetést nem szabtak ki, de kötelezték az alapítványt az ott tartott vörös rókák szabadon engedésére. A Rókales ekkor együttműködőnek is tűnt, mintegy kéttucat rókát engedett szabadon, azonban néhány hónap múlva a tevékenységet titokban újrakezdte, és kezdődött elölről a vesszőfutás.
Többször tárgyalt a Rókales Alapítvány és a kormányhivatal
Józan ésszel kézenfekvő lenne, ha a felek egyeztetnének, de erről eddig sehol nem lehettet olvasni. Pedig mint kiderült, a Rókales Alapítvány nevében Kurunczi Norbert többször is tárgyalt a somogyi kormányhivatallal, ő és ügyvédje is folyamatosan tartotta a kapcsolatot a hatósággal, ahonnan egyébiránt minden szükséges információt és segítséget megkaptak. Közös nevezőre azonban ezt követően sem jutottak. Ezért a notórius szabályszegés végére azzal tett pontot a kormányhivatal, hogy a vadászatra jogosult képviselőivel, hatósági állatorvosokkal végrehajtás keretében, a törvényeknek megfelelően kötelezte az alapítványt az ingatlanán tartott 21 róka illetékes vadásztársaságnak történő átadására , a három sérült állat esetén pedig választási lehetőséget biztosított az alapítvány számára, az ellátó állatorvossal történt konzultációtól függően (szabadon engedés; engedélyezett befogadó létesítménynek történő átadás; eutanázia).
A nagyközönség előtti huzavona ezt követően indult, mert a Rókales továbbra is engedély nélkül szeretne működni, a kormányhivatal azonban nem tekinthet el a törvény betűjének betartásától. Mint állítják: nemcsak a rókák illegális tartása miatt, hanem mert kötelességük az esetleges állategészségügyi, járványügyi és közegészségügyi kockázatok mérséklése is.
