A népművészet Kossuth-díját kapta a nemez szennai mestere

Az országban egyedüliként kapta meg a népművészet úgynevezett Kossuth-díját, a Népművészet Ifjú Mesetere-díjat Farkas Gerely. A Szennai Skanzen múzeumpedagógusa több mint 10 éve foglalkozik nemezzel. A munkáival az egyik legősibb mesterséget szeretné életben tartani és megszerettetni a mai lakáskultúrában és viseletben.

Farkas Gergely hordja is a saját maga által készített nemezmellényeket és -süvegeket. Játékaival pedig azonnal elbűvöli a gyermekeket és a felnőtteket.

A csaknem fél méteres vörös mangalicamalac azonnal mosolyra derít kicsit és nagyot. A puha nemezből készült állatot, lehet húzni, vonni, ráülni és simogatni. – A fazekasságot szerettem volna kitanulni a volt SMK egyik nyári táborában, de már ott nem volt hely, így a nemezelőkhöz osztottak be ettem – mondta a kezdetekről Farkas Gergely. – Eleinte nem annyira tetszett ez az anyag, de később igazi barátságot kötöttünk. Az egyetem mellett is tanultam nemezelést és szakoktatói vizsgát is.

A csupán 35 éves alkotó nagyon fontosnak tartja azt, hogy a gyapjú az egyik legtermészetesebb anyag. Nem kell hozzá kivágni fát vagy elpusztítani az állatot. Csupán azzal, hogy lenyírjuk az állatot, kezükben van az alapanyag. Nem igényel különösebb műhelyfeltételeket és nem gépesített.

Az első munka

A legelső munkája egy kalap volt, melyet a mai napig szívesen készít. A hagyományos kun süvegeken kívül a Somogyban is hordott betyársüvegeket is újra alkotja. De készít viseleteket is. Ezeken kívül a gyapjú gyermekjátékok is a kedvencei. – Somogyban is nagy hagyománya maradt fenn a kicsi táncoltató báboknak. A szennai betlehemezős bábokat a mai napig használják a gyermekek a faluban. Ezekkel járnak betlehemezni karácsonykor – mutatta a nemez pásztorbábokat és a királyokat Farkas Gergely.

Összeköttetést a magyar kultúrával, az ősök hagyatékával

Farkas Gergely 11 év foglalkozik a nemezzel. Számára ez az anyag és kézművesség egyfajta összeköttetést jelent a magyar kultúrával, az ősök hagyatékával. – Egy olyan ősi anyagról és mesterségről van szó, amelyet hoztunk magunkkal a kezdetektől Ázsiából – tette hozzá. – Ott van a mai napig az őshazája. Nemcsak ruházkodnak nemezből, hanem a házukat is ebből építik hiszen a sátruk is nemezből van. A honfoglaló magyarok szintén hozták magukkal ezeket a sátrakat és az életmódunk is ehhez az anyaghoz kötődik. Öröm számomra, hogy a 2000-es években újra felfedezték ezt az anyagot és most a reneszánszát éli.

A nem közösségi anyag, Farkas Gergely sem egyedül alkot. Felesége, Farkastúri Enikő szintén nemezkészítő. A nagyobb munkákat együtt vagy táborokban több részvevő segítségével készítik.

Évtizedes munka elismerése

Farkas Gergely az országban egyedüliként kapta meg mint tárgyi népi alkotó a Népművészet Ifjú Mester címet az államalapítás ünnepén. – Ez a pályám csúcsa – emelte ki. – Amikor átvehettem Balogh Zoltán miniszter úgy fogalmazott, hogy ez gyakorlatilag a népművészet Kossuth-díja és annak ifjúsági tagozatát nyújtja át. Nagyon büszke vagyok arra, hogy megkaphattam. Ezzel nemcsak a tárgyaimat ismerik el, hanem azt az évtizedes munkát is amivel próbáljuk a kézművességet a népi kismesterségeket továbbörökítését. Azt szeretném, ha a mindennapi életben is megtalálhatók lennének, hiszen csak így lehet életben tartani a nemezt.

Farkas Gergely hozzátette: szeretné közelebb vinni a nemezt a közönséghez, hiszen ez az anyag a testi, lelki, szellemi egészséghez is hozzá tartozik.