Operett Ünnep: gálakoncerttel emlékeztek Kálmán Imrére

Dúdolható slágerek, jókedv és egy csipetnyi szentimentalizmus. Ez teszi népszerűvé az operettet. Az, hogy a mai napig is élvezhető és élő a műfaj, sokban köszönhető a Budapesti Operettszínháznak. Nem véletlen, hogy ritkaságszámba menő, vidéki fellépéseiket telt ház és siker kíséri.

Peller Károly szerint maguk a művészek is élvezték az előadást. Mint elmondta, a gála kifejezetten a Kálmán-napokra készült. A Csárdáskirálynő, a Marica grófnő vagy a Cirkuszhercegnő ismert dallamai mellett más magyar komponisták, például Lehár műveinek részletei is felcsendültek. Peller Károly egyébként idén tavasszal kapta meg a Siófok díját, a Kálmán Imre Emlékplakettet. Ennek kapcsán kérték fel a szervezők, hogy a hagyományos őszi fesztiválon lépjen a közönség elé egy pódiumesten. Október 26-án tartotta meg zenés vallomását, amit – olyan kötetlen hangulatban szeretett volna megvalósítani, mintha a saját lakásának nappalijában lévőkkel beszélgetne. A hallgatóság kérdezte is: szakmai életéről, szereptanulásról, művészi átélésről, gyorsan elrepült a zenés produkciókkal kísért másfél óra.

135 évvel ezelőtt Siófok született Kálmán Imre, munkássága elévülhetetlen. Dalait a világon szinte mindenhol ismerik, művei ugyan a romantikus bécsi operett hagyományait őrizik, azokat egyedi magyaros stíluselemekkel, dallamfordulatokkal gazdagította. „A papa tetőtől talpig úriember volt. És tetőtől talpig magyar. Ezt mindig hangsúlyozta is. Nem Emmerich, nem Kalman. Hanem Kálmán Imre. Ékezettel.” Így emlékezik vissza egy interjúban édesapjára a Mexikóban és Münchenben élő Yvonne Kálmán, aki az életmű gondozásáért Pro Cultura Hungarica díjat kapott idén szeptemberben.

A Kálmán-napok szervezői is szeretnék, hogy a fiatal generációk is megismerjék az operettet. Tavaly indították el Mesés Operett programjukat és kérték fel az Orfeum Vándorszínpad művészeit ennek megvalósítására. Meg is született Marica hercegkisasszony és Csaba Huszár története. Utóbbit a gonosz boszorkány kobolddá változtatta és csak akkor törhet meg a varázs, ha a gyerekek aktívan közreműködnek, vagyis a színpadon körbetáncolják a boszorkányt. Bálint Csaba, az az Orfeum Vándorszínpad ügyvezetője és tenoristája elmondta, hogy a darabban operettrészleteket is énekelnek a színészek, a gyerekek pedig nagyon is vevők a dologra. Olyan siker volt a társulat tagjai által közösen összeállított produkció, hogy idén nagy díszlettel, 50 percen bemutatták a mese második részét, több mint száz kis néző és a szülők előtt. A mesét a Kálmán Imre Kulturális Központ gyermekbérletében újra láthatják majd az érdeklődők.

A Kálmán-napokon tényleg minden a komponistáról szólt. Még egy városjáró kisvonat, az Operett Express is közlekedett, amin – természetesen - Kálmán Imre meódiáit hallhatták és dúdolgathatták az utazók.