Hagyományőrző, kulturális értékekben gazdag hétvége Kaposváron

A fülétől a farkáig mindent beletettünk – keverték a karcagiak a birkapörköltet. Autentikus kun népviseletben főzték bográcsban az ételt 3-4 órán át.

– Belekerül a perzselt láb, fej, az összes belsőség, ettől olyan különleges az íze – mondta el Nagygyörgy Jenő, a Karcagi Birkafőzők Egyesületének elnöke. Hozzátette: nagymamájától és édesanyjától tanulta a karcagi receptet.

– Ez egy élő hagyomány, nem őrizzük, hanem benne élünk, nem telhet el esküvő, névest, keresztelő, ahol ne lenne birkapörkölt a főétel – jegyezte meg Nagygyörgy Jenő.

Noé Kornélia hetesi népi iparművész tíz éve gyakorolja a tojásírást. Nem csak kész munkáit hozta el, hanem bemutatta a méhviasszal való gicázást is. – A zengővárkonyi tojás múzeumban járva döntöttem el, hogy megtanulom autodidakta módon a tojásírást – mondta el Noé Kornélia. Hozzátette: méltó helyére került a tojásírás most, hogy bekerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.

Nagykunságból hat településről érkeztek asszonyok, akik a gyapjúhímzést mutatták be Kaposváron.

– A legjellegzetesebb motívum a kunrózsa, ami páratlanul helyezkedik el, a vonalon kívül pedig apró virágokkal díszítik – mutatta Nagypálné Pádár Ágnes, a karcagi Táncoló Tulipán Kun Hímző Csoport tagja. Hozzátette: régen a racka gyapjúját fonták és növényi festékkel színezték, így alakult ki a pasztell színvilág. Nem csak hímeztek, hanem szőttek is a Kossuth téren.

– Kenderzsineg a felvetőszál, erre kerül a gyékény beszövésre, majd levágjuk, összevarrjuk, kap füleket és kész is a tarisznya – mutatta a gyékényszövés fortélyait Terhesné Török Katalin. Hozzátette: a háziipari szövetkezet megszűnését követően alakult meg a Gyékényből Szőtt Egyesületük, amelynek tagjai már 20 éve ellesve az idősektől a szövést szatyrokat, falvédőket, dísztárgyakat készítenek.

– Országszerte tartunk bemutatókat és az általános iskolában technika órán ismertetjük meg a gyerekeket a mesterséggel – tette hozzá Terhesné Török Katalin. József Boglárka édesanyjával járta végig az örökségeket, neki a kékfestés tetszett a legjobban.

– Megismerhettük itt hagyományainkat, a bemutatók segítenek, hogy ne feledjük el – mondta el Józsefné Porogi Ágnes.

– Van egy minta, amely alapján megy a fonal, amit gombostűvel rögzítünk – mutatta készülő csipkéjét Rajhona Henrietta. Öt éve tanulta meg a balatonendrédi hagyományt.

– Tovább kell vinnünk ezt a csodaszép örökséget, nem hagyhatjuk mi fiatalok elveszni – tette hozzá az endrédi lány. Verbovszki Sándorné elmondta: próbálják a hagyományt fenntartani, a helyi iskolában tanulják technika órán ötödik osztálytól a diákok a csipkézést, mire elballagnak már csodaszép mintákat tudnak elkészíteni.

A leghangosabbak a mohácsi busók voltak Kaposvár Fő terén. Kolomppal a derekukon, maszkban és bundában táncra perdültek, közben pedig cserépedényen főzték a babgulyást.

– Ebben nőttem fel, megtanultak táncaikat, énekeiket, történetüket, számomra a hétköznap ünnepnappá válik az álarcot felhúzva – mondta el Pikár Csaba.