Jobbá válik, aki gyerekként legyőzi a hétfejű sárkányt

Benedek Elek születésnapján, szeptember 30-án ünnepeljük a magyar népmese napját. – Szerencsére a népmese újra divatba jött – vélekedett Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság alelnöke. – Ugyanakkor azt szomorúan látom, hogy sokszor elfeledkezünk arról, a mesélés célja nem a tanítás kellene, hogy legyen, hanem a szórakoztatás, az élményszerzés.

Gombos Péter szerint sok hozadéka lehet annak, ha rendszeresen mesélnek a szülők a gyermeknek. Mint mondta, a legutóbbi olvasásmérés rámutatott arra is, hogy minimum harmincszor akkora esélye van később olvasóvá válnia annak, akiknek gyerekként meséltek otthon. Ugyanakkor más erényeket is erősíthet, például toleránsabbá tesz a mesehallgatás és a könyvolvasás a kutatások szerint. Ezzel együtt Gombos Péter úgy véli: a mese, a magyar népmese gyógyír lehet a nehézségekkel szemben is. A mese hasonlóan működik, mint a vakcina. Hiszen a gyermek rossz, ugyanakkor legyőzhető karakterekkel – vasorrú boszorkánnyal, sárkánnyal – találkozik a történetekben. Ez a tapasztalat pedig a valóságban térülhet meg, mert a mesék révén megtanulja azt is, hogy sok nehézség legyőzhető.

Hasonlóképpen vélekedett Mátraházi Tibor iskolapszichológus is.

– Vannak ugyan, akik ellenérvként hozzák fel, hogy a népmesékben is sok az agresszió – mondta lapunknak a szakember. – Furcsa, hogy sok gyermek viszont éppen a „félős mesét” mesélteti újra meg újra. Azért, mert az ismétléssel csökken a feszültség a gyermekben, s megtanulja, hogy a rossz helyzetektől nem elmenekülni kell, hanem megismerni azt. Ezáltal tudja majd jobban megoldani a konfliktushelyzeteket is. Ezért a magyar népmesének sok pszichológiai tényezője van.

Mátraházi Tibor hozzátette: amikor a szülő mesél este a gyermekének, annak az egyik legfontosabb velejárója a belső képalkotás. – Ilyen esetben a gyermek nem passzív befogadóként néz egy – esetenként idétlen – rajzfilmfigurát, hanem a mesét hallgatva el kell képzelnie a történetet, beindul a fantáziaműködés – magyarázta a pszichológus. – Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a gondolkodása, a szókincse fejlődjön.

Az iskolapszichológus szerint fontos megemlíteni azt is, hogy minden népnek van egy sajátos lelki világa, ami a közös múltból, hagyományokból, kimondatlan dolgokból építkezik. A magyar népmese segíthet ezt a közösségi élményt felépíteni a gyermekben.

A népmesékre manapság is érdemes építeni

Akad olyan köznevelési intézmény, ahol éppen a mesevilágra alapoznak. Így van ez többek között a kaposvári Festetics Karolina Központi Óvoda Damjanich utcai tagóvodájában is. – A mi művészeti programunkban a népmeséken, a népi motívumokon van nagy hangsúly – mondta el kérdésünkre Tóth Szilvia, a tagóvoda vezetője. – Többnyire népmeséket dolgozunk fel különféle drámajátékokkal. Kéthetes mesefeldolgozási ciklusaink vannak, azaz egy hétig mesélünk könyvből, hogy a gyerekek is megismerjék a párbeszédeket, szófordulatokat, majd a következő héten eljátsszuk azt. Többségében a magyar népmese világára építkezünk, Illyés Gyula, Benedek Elek népmeséire például, de klasszikus meséket is feldolgozunk.