Fejlesztik Szántódpusztát, visszavásárolja az állam az Ádám pincét

Egykor fogalom volt a szántódpusztai szabadtéri gyűjtemény, az elmúlt évtizedekben azonban leginkább szellemjárta helyhez hasonlított a terület. Rendszeresen tartanak itt piacokat, ezért a tervek között szerepel, hogy a jövőben egy erre alkalmas teret alakítsanak ki.

A paraszti kultúra emlékeit őrző épületek állaga folyamatosan romlott, ám a jelenlegi tulajdonos, a Helikon Nonprofit Kft. pályázatot nyújtott be a majorsági épületek fejlesztésére és látogatóközpont létrehozására. Erre a célra az állami tulajdonú cég 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el, amely keretében már meg is kezdődtek a munkálatok. E mellé további 290 millió forintot biztosít a kormány Witzmann Mihály, a térség országgyűlési képviselőjének javaslatára.

– Sokak nevében mondhatom, azt szeretnénk, ha Szántódpuszta ismét visszakapná egykori fényét, hangulatát és hírnevét – mondta lapunk kérdésére a képviselő. – Ennek megfelelően néhány évvel ezelőtt ígéretet tettem arra, hogy felújítjuk Szántódpusztát. Nos, örömmel jelentem, minden jel arra utal, hogy sikerrel jártunk.

Witzmann Mihály úgy fogalmazott, hogy a majorság a déli part büszkesége, amely a 18-19. századi uradalmi gazdálkodás egyik utolsó tárgyi emléke. A politikus szerint az utolsó utáni pillanatban jött a segítség a létesítmény megóvására. – A plusztámogatásnak köszönhetően az állam visszavásárolja a baloldali kormányok által korábban eladott Ádám pincét, továbbá sor kerülhet a keresztistálló és a cselédházak tetőszerkezetének felújítására is – mondta. – A majorság végre újra élni fog!

Mivel a szántódpusztai majorság jelenleg a keszthelyi székhelyű Helikon Nonprofit Kft. tulajdonában van, a politikus és a cég ügyvezetője többször tárgyalt annak jövőjéről. Witzmann Mihály elmondta lapunknak: a tulajdonosi viszonyok rendezése témájában felmerült a szántódi és a Somogy Megyei Önkormányzat neve is, de a legvalószínűbbnek az egyházi vagyonkezelés tűnik. Mint azt felidézte: ezzel visszakerülhetne Szántódpuszta oda, ahova egykor is tartozott. Ugyanis a tihanyi apátság alapítólevelében már 1055-ben egyházi birtokként szerepelt a terület.

Szántódpuszta 1986-ban építészeti nívódíjat, 1994-ben Európa Nostra díjat nyert. Időközben egy családbarát kerékpárutat is építettek, amely révén tulajdonképpen – egy viszonylag rövid kompút közbeiktatásával – akár Tihanytól Szántódpusztáig lehet kerekezni.

Viharos történelmünkről mesélnek a területen álló épületek

A pusztát I. András király adományozta a tihanyi apátságnak. A török hódoltság idején a puszta is elnéptelenedett, és csak évtizedek múlva éledt újjá. II. József elvette a tihanyi apátságtól, ekkor lett bérlője a 18. század végén Pálóczi Horváth Ádám, költő. Szántódpuszta a 19. század elején élte fénykorát: az épületek nagy része ekkoriban bővült. 1945 után a zamárdi Magyar Tenger Termelőszövetkezet tulajdona lett, majd az Idegenforgalmi Hivatal vásárolta meg 1975-ben. A nyolcvanas években Boross Marietta néprajzkutató által szakmailag koordinált munka hatására felújították az egykori cselédlakásokat. Emellett megtörtént a pince és kocsma, a lovascsárda, öregcsárda és a kilencszobás kúria rekonstrukciója is.