Egy Lövészárokban kötött ki a bezártság után a végzős osztály

Az előadás végül a Lövészárok címet kapta, mely egyben a harmadik évfolyamos kaposvári színészhallgatók elmúlt tanév végi zenésmesterség-vizsgája is. Korábbi címét megváltoztatták, mert a régi címmel a járványhelyzet miatt egyszer sem sikerült bemutatniuk. A szeptemberi előadás egy új változat, új helyszínen.

– Ez az előadás a mi pacifista kiáltványunk is lehetne – mondta Kéri Kitty, a MATE Kaposvári Campus Művészeti Intézet színházi tanszékének vezetője, a vizsgaelőadás rendezője. – Annak ellenére, hogy olykor harcias egyéniség vagyok, háborúellenesnek és szeretetpártinak tartom magam. 2014-ben rendeztem egy előadást a veszprémi Petőfi Színházban Levelek a lövészárokból címmel. Az ebben szereplő dalok egy része és versek adták a vizsgaelőadás alapját, hogy a hallgatókkal mélyebben megismertessük ezt a korszakot. Van egy metódus, amelyet követünk, ám osztályonként változhat, hogy milyen anyagokkal dolgozunk. A harmadévesek zenésmesterség-vizsgájukon most katonadalokat, kuplékat, sanzonokat, népdalokat énekelnek. Ady Endre és Szép Ernő megzenésített versei hangzanak el, és Zerkovitz Béla dalai is felcsendülnek.

– A mi generációnk videójátékokon és filmeken keresztül találkozik ezzel a korszakkal, ami tulajdonképpen egy adrenalinbomba – mondta a harmad­éves Tóth Marcell, aki kihívásnak nevezte a korszakkal való ismerkedést.

– A nagyszüleimet kérdeztem a háborúról, előkerült a dédnagymamám naplója, amelyben leírta, hogyan bújtak el, valamint miként csúfították el magukat, mennyi ronda ruhát felvettek a lányok, hogy ne kívánják meg őket a katonák. A nagyszüleimnek láthatóan jólesett, hogy érdeklődöm – mesélte Szalai Kata, hogyan segítették nagyszülei a háborús korszakban történő eligazodását.

– Dokumentumfilmet, előadást vetítettem, improvizáltunk, rengeteget beszélgettünk arról, hogy akikről a történetek szólnak ilyen korú fiatalok voltak, mint most a hallgatóink – mondta a rendező.

– Ebben az új változatban egy marosvásárhelyi társunk dalát vettem át, aki tavaly nálunk tanult. Ez a dal az első perctől kezdve vezet, behúz, beszív, könnyen beleélem magam abba az állapotba, ám lelkileg össze kell szednem magam hozzá – árulta el Fehér Anna, akinek nagy energiákkal kellett dolgoznia a színpadon.

– Nem csak egy zenésmesterség-vizsgát láthatott a közönség – tájékoztatott Kéri Kitty. – A tánc, a színpadi mozgás és a művészi beszéd­oktatás hozzájárul az előadás komplexitásához. A hallgatók dolgát nehezítette a leállás, az online oktatás. A verseket és a dalokat már korábban megtanulták, volt idejük érni, júniusban négy intenzív nap alatt hoztuk létre az akkori formáját, amit szeptemberben újrapróbáltunk. A júniusi vizsga megrázó volt, most színpadi körülmények között, fénnyel, nagyobb térben, új közönség előtt mutatjuk be.

– Előadtuk közönség nélkül, majd két embernek, de teljesen más érzés volt így, hogy végre tele lehetett a nézőtér – mondta Balaskó Bence a taps után.

Az előadást legutóbb a Kutatók Éjszakája kapcsán mutatta be a színházművészeti tanszék, de ősszel még látható lesz néhány alkalommal.

A kaposvári színészhallgatók vizsgaelőadása az elmúlt héten a Kecskeméti Szín–Tár Fesztiválon is megállta a helyét, ahol három ország színészképző intézményei mutatkoztak be egy-egy produkcióval.

Fotó: Nádas Dávid