2021.12.19. 11:30
Segítséggel jelenhet meg az elveszettnek hitt napló
Magyarország a második világháború alatt mintegy százezer lengyel menekültet fogadott be. Előbb Zamárdiban, majd Balatonbogláron működött a lengyel gimnázium és líceum, melynek falai között hatszáz diák tanult. A Somogyban élő boglárcsikok elveszett naplója hosszú keresés után most került elő, és kiadás előtt áll. De ehhez az kell, hogy a támogatók is megmozduljanak.
A menekült lengyel fiatalok menedéket, oktatást és érettségi bizonyítványt kaptak, és szinte második hazára leltek a Balatonnál. Szentes László, a Magyar-Lengyel Baráti Társaság somogyi szervezetének elnöke és a kaposvári Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat alelnöke 30 éven át dolgozott a helyi televíziózásban. 2004-ben készített dokumentumfilmet a témáról, ekkor Lengyelországban járt, hogy a még élő boglárcsikokkal készítsen riportot.
Odakint került a kezébe a napló, amit a diákok vezettek 1939-től az 1944-es német megszállásig, amikor újra menekülniük kellett. A napló azonban kezdett feledésbe merülni, miután őrzője, Danuta Jakubiecz, Balatonboglár díszpolgára, a krakkói boglárcsikok egyesületének vezetője meghalt. Jelenleg egy boglárcsikról tudnak, aki még él, 96 éves, és még tud magyarul. – Éveken át kerestük, hova tűnhetett a napló – idézte fel Szentes László. – Nehezítette a kutatást, hogy Krakkóban két levéltár is van, és mindegyik intézmény határozottan állította, nincs náluk a szóban forgó dokumentum. Végül idén nyáron kiderült, a félreértést az okozta, hogy a naplót más néven regisztrálták a Krakkói Történeti Levéltárban. Ezek után beszkennelték a kéziratot, és elküldték a digitális változatát nekünk. Az egyesület pedig úgy döntött, hogy a naplót magyar és lengyel nyelven, egy kötetben kiadja. Elkezdődött a szöveg átgépelése, és január közepén következhet a magyarra fordítás.
Már a 110. oldal körül járnak a 420 oldalas kéziratban. Elképesztően pontos és nagyon részletes a napló, állítják azok, akik tanulmányozták. A nyelvezete régies, aki megismerkedett a szöveggel, megragadta annak tartalma. – Nem tudtuk, hogy mit veszünk át, csak azt, hogy ez egy fontos érték – folytatta Szentes László. – Arra készültünk, át kell majd fogalmazni, hogy irodalmi értékű átirat legyen, de most úgy tűnik, nem kell hozzányúlni. Sok új információ derült ki a naplóból. Még az is szerepel benne, mennyi volt a zsebpénz és a fejkvóta, vagy az, hogyan oldották meg a pokrócok beszerzését. Jó pár diák volt, aki egyetlen ruhában volt kénytelen menekülni, nekik a mosás is gondot okozott, nem tudtak mibe átöltözni.
Azt nem mindig lehet tudni, hogy éppen ki vetette papírra a sorokat. A kezdetekről szóló, 1939 őszét dokumentáló szöveg szerzője sem ismert. Az bizonyos, hogy négy különböző kézírást fedezni fel az ebben az időszakban született bejegyzésekben. 1940 év elején a lengyel diákok egy újságíróklubot alakítottak, és később annak a tagjai vezették a naplót, ez nyolc tanulót takart.
Támogatókat keresnek a kétnyelvű kötet kiadásához
Sikerült találni egy támogatót, aki a kötet nyomdaköltségét majdnem teljes egészében állja. Az egyesület időközben forrást nyert egy Duplatét nevű pályázaton, ami azt vállalta, hogy az egyesülethez december 24-éig beérkező adományokat a pályázat megduplázza. Ezzel a pályázattal biztosítanák a fordítás és szerkesztés költségét, ezért fontos, hogy minél több adományt összegyűjtsenek karácsonyig.
A támogatók jelentkezhetnek a www.dwabratanki.hu/naplo oldalon, ahol tájékoztatást kaphatnak arról, hogyan segíthetik a napló kiadását. A céltól már nincsenek túl messze, így már nem álom, hanem valóság lehet, hogy jövőre megjelenik a könyv a boglárcsikok magyarországi életének történetével.
