Közép-Európa egyik legnagyobb avar kori vasműves telepére bukkantak

Hónapok óta több mint 10 hektár területen három régészcsapat dolgozik: a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Múzeum, a Ferenczy Múzeumi Centrum képviseletében a Salisbury Kft. és az Ásatárs Kft. munkatársai dolgoznak egymás mellett. A beruházás területének már több mint a felét megvizsgálták, több mint 2500 régészeti leletre bukkantak. Ezek a kései bronzkorból, a rézkorból, az avar korból, Árpád-korból, a késő középkorból származnak. 

– A lelőhely érdekessége, hogy a mélyebben fekvő szinteken jól észlelhető egy késő avar kori vasműves telep, ami önmagában is unikum, hiszen ez az egyik legnagyobb avar kori vasműves telep, nem csak a Kárpát-medencében, de Közép-Európában is – mondta el Gallina Zsolt, az ásatás egyik vezetője. Hozzátette: a feltárás során egy avar kori férfi temetkezési hely is napvilágra került. – Három emberi maradványt találtunk meg a két és fél méteres kútban, az antropológiai vizsgálatok fognak segíteni abban, hogy kiderítsük a haláluk idejét – mutatta a feltárt kutat a régész. 

A vasműves telepen gödröket, árkokat, felszín feletti építmények cölöpsorait, továbbá kutakat, külső kemencéket és félig földbe mélyített épületeket is találtak. Ez utóbbiakban a fűtéshez szolgáló kemencék is megtalálhatóak voltak a többszörösen megújított sütőfelületekkel. – Egy napig épült a kohó, szárították, tömörítették és utána 1200 fokon másfél-két kilós, ökölnyi vasbucát tudtak kinyerni – magyarázta el a gyártási folyamatot Gallina Zsolt. Gulyás Gyöngyi, az egyik feltáró csapat vezető régésze hozzátette: Somogyban egyébként 130 avar kori vaskohóműhely létezéséről tudnak eddig, az itt gyártott vasbucákat nem kovácsolták, hanem eladták birodalomszerte. A tervek szerint május végéig folytatódnak a régészeti feltárások Kaposvár határában. Bíznak benne, hogy még sok érdekes lelet előkerül a föld alól. 

Karoling-központ, Árpád-kori falvak 

– Úgy tűnik, hogy a Kapos völgyében nyomon követhető egy már régóta sejtett 9. századi Karoling-kori centrum és elképzelhető, hogy e környék népessége megérte a 9. század végét, a magyarok bejövetelét – emelte ki Gallina Zsolt. Megjegyezte: az egyes objektumokban megfigyelt égésnyomok és a kútba vetett áldozatok emberi maradványai alapján a már keresztény avar nép és a honfoglaló magyarok kapcsolata feltehetően nem volt békés. Kiemelte: a lelőhely közelében két 9. századi temető és egy hasonló vasműves kohótelep ismert a múltból. 

Molnár István kutatásaiból tudjuk, hogy Kaposszentjakabon a 9. század második felében is létezett egy Karoling-kori templom és erődítés. Majd itt Győr fia Ottó, somogyi ispán alapít 1061-ben egy bencés monostort, melyet 1067-ben szentelnek fel, melyen Salamon király és Géza herceg is jelen volt. – Mivel sikerült egy vasműves telep jellemző objektumait feltárni, ezért lehetőségünk van megeleveníteni a múltat, jövő héten szerdán, csütörtökön és pénteken tartunk egy nagyon látványos éjjel-nappali kísérleti régészeti buca vaskohászatot, régi kollégákkal, a témában jártas tekintélyekkel az eredeti avar kori műhelygödrökben – mondta el a régész. Hozzátette: szeretnének több kisebb vasbucából egy legalább tíz kilósat előállítani.