Zenei klipnek adott otthont Kaposvár

A videóklip egy kislányak az ábrándjait és a vele történt eseményeket mutatja be, ahol szerepet kapnak a zenekar tagjai is. Orlik István a Kultúr Találka együttes vezetője azt is elmondta, hogy számos szimbólumot használtak a zene hangszerelése közben. Ilyen például a zongora futam, amivel a csepegő eső hatását szerették volna kelteni. De a zene egyszerűségét és természetközelségét jellemzi a Cajón is, ami egy dobozra hasonlító ütőhangszer. Ezeket a természetközeli élményeket igyekeztek átemelni a videó történetébe is. 

Bohár Dániel operatőr számára rengeteg újdonságot tartogatott a videóklip forgatása, mert ritkán dolgozik gyermekszínésszel. - Vicces volt, mert teljesen másképp kell velük bánni, mint egy profi színésszel. Érzékenyebbek, nehezen viselik az álarcokat, így a fáradtság sokkal jobban meglátszik rajtuk. Ezt legjobban a játszótéri jeleneteknél lehetett észrevenni a forgatás alatt. De Horváth Vera Anna és Orlik István csöppségei is, akik elvállalták a statisztaszerepeket nehezen, de megbirkóztak a szórakoztató feladatokkal. 

A történet főszereplője Lőrincz Anna Franciska láthatóan magáénak érezte a szerepet. Szerinte az egyik leghumorosabb jelenet az első nap végén történt, ahol egy pitypangos jelenetet szerették volna felvenni. Az egész Gyertyánosi parkerdőben sikerült megtalálniuk egy olyan pitypangot, amit sehogy sem lehetett elfújni. Édesanyja ötletére még az autós kompresszort is segítségül hívták a betonszilárdságúnak bizonyuló virághoz.  
- Tavaly fogalmazódott meg bennünk, hogy ezt a zenét valahogy méltóképpen kellene bemutatni egy videoklip formájában. - Elmélkedett első forgatási napon Lőrincz Attila a videoklip rendezője. - Egy kislányt képzeltünk magunk elé, aki reggel felkel és elindul felfedezni a világot, ez a természetes kíváncsiság a mozgatórugója mindennek. 

- Szerintem egy kisgyerek rajzol! - hangsúlyozta Lőrincz Attila. - Általában nagyon sokat rajzolnak óvodáskorban a gyerekek, ezt kiegészítettük egy analóg technikára épülő fényképezővel, ami egyből mutatja a vele kattintott képet. Ezen lehetőségek kombinálásával könnyen megtudtuk állítani az időt és a kislány által szerzett élményeket megörökíteni.

A lírai versek megzenésítése hagyományőrző jelleggel egyre elterjedtebb, számos zenekar reprodukál már megírt verseket, hiszen így a fiatalabb korosztályhoz is könnyebben eljut a vers üzenete. Nem a Kultúr Találka az első: a Kaláka együttes már 50 éve működik ebben a műfajban. De ide lehet sorolni még a 2005-ben alakult Kávészünet zenekart és az elmúlt években dupla teltházas Redbull Pilvaker-t is. - A verseket sokkal egyszerűbben lehet megtanulni, ha zenét is tudunk társítani hozzá, vélekedett Orlik István. Valamiért jobban megmarad így, egyik legjobb példa a "Reményhez" című Csokonai Vitéz Mihály vers, ennek a zenei műfajba való átdolgozása után számos tanár-diák segítségére volt az osztályközi felelésekben. Ezért a zenész bízik benne, hogy a jövőben egyre több zenekar és kisiskolás diák is visszatalál a gyönyörű magyar költészethez.