Az énekükkel is gyógyítanak a Vox Medicinae kórus tagjai

 Női nevetés hallatszott a patológiáról kedd délután. Mire a nyitott ajtóhoz értünk, tizenegy hölgy fakadt dalra. Szépen szólt a Sanna, sannanina kezdetű kórusmű. A kórház különböző osztályairól munkaidő után gyűltek össze az intézményben dolgozó dalos kedvű orvosok, ápolók, önkéntesek, hogy a hét éve alakult Vox Medicinae énekkarban énekelhessenek. A kórus Perpékné Papp Éva, az intézmény kórházlelkészének ötlete alapján jött létre. 

– Egy önző cél vezettet, nagyon szeretek énekelni – mondta a kórus alapítója, aki 2015-ben érkezett a kórházba dolgozni. – Gyerekkorom óta elkísér az éneklés mind az életemben, mind a hitemben. Úgy álmodtam meg, hogy kórházi dolgozók, kórházi munkatársak vegyenek részt benne. Az adminisztrátortól az igazgatási munkatárson, ápolókon keresztül az orvosokig sokan csatlakoztak. Van, aki már nem itt dolgozik, de visszajár énekelni. 

Első fellépésük egy Semmelweis-napon volt, azóta már énekeltek Kecskeméten, Tokajban, Tihanyban is. – Akkor nagyon büszke voltam, amikor 2017-ben Kecskeméten, a Kórházi Kórusok Találkozóján énekeltünk. Fellépett a székesfehérvári óriási nagy kórház kórusa is több mint negyven énekessel, ezzel szemben mi megjelentünk alig tucatnyian, és nagy sikert arattunk – osztotta meg legmeghatározóbb élményét Viski Anna patológus. 

– Ha jól sikerül a fellépésünk, euforikus a hangulatunk – mondta Nemere Éva nefrológus, osztályvezető-helyettes. – Belülről az ember nyilván jobban látja a hibákat, és azért jó, ha a családtagok, vagy bárki más felvételt készít rólunk, mert akkor objektíven meg tudjuk ítélni, hogy mit hallanak. Jelenleg tizennégy hölgy énekel a karban, valamennyien szívesen maradnak munkaidő után. Még a szabadságuk alatt sem hagyják ki a próbát. 

Jakubecz-Molnár Enikő, a központi labor analitikusa éppen a szabadnapjából áldozott egy kis időt a közös éneklésre. – Jó itt lenni a kórházban, szeretek itt dolgozni, de még jobban szeretek a különböző munkaterületeken dolgozó kolléganőkkel együtt énekelni, úgy érzem, még inkább összefogja a kórház közösségét az énekkar – mondta. 

 Ahány torok, annyiféle ember

Tartalmas zenei múlttal és csupán éneklőkedvvel rendelkező nők egyaránt szerepelnek a kórusban, amelynek tagjai gyakran a közönségből verbuválódnak. Kovács Nikolett, a humánpolitikai osztály oktatásszervezője is egy műsor után került a karba. – A tavalyi ünnepségen, a kápolnaszentelés tizedik évfordulóján hallottam először énekelni a kórust. Egyik közvetlen kolléganőm is fellépett, odamentem gratulálni. Ani néni azonnal meghívott engem is, azóta járok. Nagyon jó a társaság, ez motiválja az embert – mondta Nikolett. 

Péterné Balassa Mária külsős­ként talált rá kedvenc időtöltésére. – Hallottam valakitől, hogy önkénteskedik a kórházban. Arra gondoltam, nyugdíjasként én is belevágok. Kiderült, hogy a lelkésznő nemcsak az önkénteseket irányítja, hanem van egy kórus is. Így kerültem a próbákra, amelynek minden pillanata örömöt jelent nekem – mondta az önkéntes. 

– Három éve kerültem Kaposvárra, a sebészeti osztályon dolgozom ápolóként. Ott hallottam énekelni néhány kórustagot. Hamar kiderítettem, hogy hol énekelnek. Gyermekkoromban is szerettem az ének-zene órákat, a tanáraim rendszeresen küldtek népdaléneklési versenyekre, és alapítója voltam a lippói fúvószenekarnak. Húsz év kihagyás után jött vissza újra a zene az életembe – mondta Keresztes Edina. 

 Minden korból csemegéznek

Jelenleg Kerekesné Pytel Anna instruálja a Vox Medicinae kórust. Igyekeznek valamennyi zenetörténeti korból csemegézni a repertoárhoz. 
– A reneszánsz zeneszerzőktől kezdve a barokkon át a XX. századi művekig mindent énekelünk. A kórust átmenetileg vettem át Horváth Jenőnétől, akinek idővel majd szeretném visszaadni. A tagok nagyon lelkesek, hamar tanulnak, és nagyon figyelnek arra, amit a karvezető elmond a hibák javítása érdekében. Csodálatos, hogy munkaidő után jönnek és énekelnek. A pandémiás időszak alatt volt, amikor voltunk négyen-hatan, de akkor is vettük a kórusműveket, amíg a többiek ügyeltek. Nagyon jó közösség – sorolta a karvezető a kórus erényeit. 
– Szeretünk énekelni, együtt lenni. Jó érzés, amikor egy mű megszólal, és jó, amikor egy szereplés után azt mondják, hogy ez jó volt. A kórház mindenféle területén dolgozunk, ezt a kórust összeszedni egy külön mutatvány – mosolygott Tóth Beáta, a gyermekosztály osztályvezető helyettese egy kottával a kezében.