Ismét összekapaszkodik a régmúlt és a jelen a folyóiratban

A Berzse­nyi Társaság fotókkal gazdagon illusztrált folyóirata Kaposvár – 150 év című rovatában a vármegyeszékhely jeles évfordulójának kapcsán olvashatók múltból mába vezető írások, premier plánba állítva eseményeket, személyeket. Olyanokat, amik alakították a város históriáját, s akik gondolattal, szóval vagy cselekedettel hozzátettek valami nemeset e hét dombra épült település lelki-szellemi-kulturális-művészeti életéhez. 

Kaposi Zoltán a másfél száz év gazdasági mérföldköveire helyezi a fókuszt tanulmányában. Jordanics Dávid, a fiatal történész, Boldizsár J. Zoltánról, a Jézus Szíve-templom plébánosának életéről, illetve a plébánia második világháborús működéséről számol be, Rosta István és Rostás László a székesegyház falánál lévő, 85 éves Szent István-kút állíttatásának körülményeit tárja fel. H. Molnár Katalin út menti és temetői keresztek nyomába ered, Kovács Eleonóra azt fejtegeti, járt-e Fantissa Niklán. 

A lap közli a Piacsek ükunoka, a Bárdudvarnokon élő Hetesiné Villányi Éva emlékező gondolatait is, amelyeket a Somssich és a Szent Imre utcai sarokházon elhelyezett, ükapját ábrázoló Rippl-festmény mozaikjának leleplezésekor hallhattunk. A Kaposvári Polgári Casino által szervezett, Megőrizni szívünkben a fényt című kerekasztal-beszélgetés szerkesztett változatát is közreadja, mely során több Rozsos Gábor- és Nyári László-vers is megjelenik. Szakály Sándor a Horthy-korszakról értekezik mégpedig úgy, ahogy 2023-ban látja. Fontosnak tartja kiemelni: „nem volt bűnös korszak. Annak meghatározó vezetői alapvetően az érvényes jogszabályok alapján jártak el és minden bizonnyal az általuk vezetett ország javát akarták. 

Az eredmény számos esetben mindezek ellenére mást mutat. (…) Voltak hiányosságai – főleg a választójog tekintetében –, de példamutató törekvései is, főleg az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a családpolitika terén.” Ezt követően az Élő múlt rovat Hollósi Gábor írásával zárul, amely a történelmi régmúlt emlékezetét veszi nagyító alá a Horthy-korszak emléktörvényeiben. Megrendítő novella született Rashwan Mohamed tollából. A kairói születésű, pécsi filozófus utolsó írása az Egészen vagy sehogy című, melyben a jelen egészségügy kórtünetei jelennek meg a gyilkos kór kapcsán, mely a szerzőt is elragadta. Böröndi Lajos a háromfai születésű József Attila-díjas költőt, műfordítót, Kerék Imrét siratja el. 

Simek Valéria verssel, Komáromi Gabriella recenzióval jelentkezik, mégpedig Szirtes Gábor Jelenben a múlt című kötetéről – kiemelve a pécsi szerző, szerkesztő, irodalomszervező tevékenységét, s utalva Tüskés Tiborra, a Somogy egykori főszerkesztőjére is, mindvégig nyomatékosítva: az utókornál nincs protekció.