Balaton a 19. században: művészkolónia verődött össze a tónál

A Siófokon villákat építtető, korukban meghatározó magyar festőművészek ugyanis nemcsak munkáikkal, hanem tavi életvitelükkel, a tóhoz költözéssel is népszerűsítették a Magyar Tengert, ahol ezzel egy időben megkezdődött e vidék kultusza is. 

Kortörténeti dokumentum az úgynevezett Glatz-tabló, amely a Siófok fürdőt alapító Glatz Henrik (1844–1905) részvényes hagyatékából került elő, s amely a „Siófok tengeri fürdő melletti villák” címet kapta. A tabló több képet tartalmaz: láthatjuk rajta a fürdőtelep kialakításának állomásait, a híres szállóépítéseket (Sió, Hullám), a Magyar Tenger feliratú siófoki fürdőházat és a siófoki villasor részleteit. Az ismeretlen szerző által készített grafikákon a siófoki Batthyány utca neves villái láthatók, amelynek tulajdonosai a korszak ismert festői voltak, mint Than Mór (1828–1899), Vágó Pál (1853–1928), Tölgyessy Artúr (1853–1920), kiknek nyári lakhelyei az 1880-as, 1890-es években épültek. 

A felsorolt festőművészek egy új korszakot nyitnak meg a tónál: a korábban említett művészek ihletforrásért, témáért jártak a tóhoz, de a 19. század végétől megjelenő villatulajdonos festőművészek egyfelől tavi alkotásokat hoztak létre, másfelől egyfajta művészi bázist biztosítottak az odalátogató művészbarátoknak: „egész kis művész-kolónia verődött már össze s eddig Vágó Pálnak, Tölgyessy Arthurnak és Feledi Tivadarnak van ott nyaralója. Egyik képünk, mely a siófoki part egyik ligetes részét tünteti fel, épen Vágó Pál rajza után készült. Másik két rajzunk pedig a nyaralók látképét, az egyiken a fürdővel, és a harmadik a siófoki kikötőből elinduló «Baross»-t ábrázolja.” – írta a korabeli lap. 

A felsorolt, siófoki festőművész villatulajdonosok egy részének létezik tavi vonatkozású képe, de balatoni munkáikról és életmódjukról kevés forrás tudósít. A Pesti Hírlap 1891-es cikkében ekképpen ír a festőtriászról: „Különös érdekességet Siófoknak még az a körülmény kölcsönöz, hogy festőművészeink előszeretettel keresik fel a helyet és három jeles festőnk díszes műterme áll a siófoki Balaton partján, Vágó Pálé, Feledi Tivadaré és Tölgyessy Artúré.” Balatoni műveik egy része fennmaradt, de tavi vonatkozású műveikről kevés elemzés született. Az egyik legtermékenyebb közülük Vágó Pál volt, aki leginkább az Osztrák–Magyar Monarchia című sorozatnak készített tavi rajzokat. 

A Siófokon nyaralót építtető Than Mór festő mellett a testvért, az autodidakta alkotót, Than Lászlót (1830–1906) is meg kell említenünk, aki „kirándulásai, utazásai, nyaralásai során is rajzolt szorgalmasan, különösen sokat Siófokon, ahol a családnak a 19. század utolsó évtizedében nyaralója épült.” Than László képeinek művészi színvonala elmarad a kortárs művészetektől, fennmaradt rajzai mégis forrásértékűek. Megtalálható köztük a földvári fürdőtelep, a füredi Vaszary-villa és a siófoki kikötő ábrázolása, emellett karikatúraszerű ábrázolásai is fennmaradtak.