2024.02.26. 09:03
Elhunyt Hunyadkürti György
Fotó: Lang Róbert
Elhunyt Hunyadkürti György Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes és Kiváló művész – közölte közösségi oldalán a Csiky Gergely Színház. A művész február 26. napján, életének 73. évében váratlan hirtelenséggel elhunyt. Hunyadkürti Györgyöt a Csiky Gergely Színház saját halottjának tekinti.
Hunyadkürti György pályafutását a békéscsabai Minerva Színpadon kezdte, majd 1972-ben az Állami Déryné Színházhoz szerződött, 1975 óta volt a kaposvári teátrum társulatának tagja. A kaposváriak számtalanszor láthatták a színpadon, a tavalyi évadban az Apa című dráma főszerepét alakította, de játszott a Képzelt betegben, az Ádám almáiban és a Csárdáskirálynőben is. Láthattuk filmekben is: az 1993-as Sose halunk meg, a 2003-as József és testvérei, illetve a Workshop című filmekben, de feltűnt például a Sorstalanságban, a Hyppolitban, vagy a Megy a gőzösben is.
Sem Kaposvárt, sem a Csiky-t nem hagyta el soha – pedig lett volna alkalma rá –, 1975 óta volt tagja a helyi társulatnak. Hunyadkürti Györgyöt a Csiky Gergely Színház és Kaposvár Megyei Jogú Város is saját halottjának tekinti.
– írja közleményében Kaposvár Megyei Jogú Város polgármesteri hivatala.
A Békés megyei Csorváson született 1951-ben. Színészi pályáját Békéscsabán kezdte, az Állami Déryné Színházban folytatta, de már 1975-ben a Csiky Gergely Színházhoz szerződött. Csaknem fél évszázadon át játszott Kaposvár teátrumában, amelynek 2020 óta örökös tagja volt. Olyan legendás darabokban is megmutatta különleges tehetségét, mint az 1981-ben műsorra tűzött Marat halála.
A pályatársak és a közönség szeretett „Hunyája” mindenekelőtt szolgálatnak tekintette színészi hivatását, mind a színpadon, mind a filmekben. De éppen így szolgálta imádott városát, Kaposvárt, és szolgálta, áldozatkészen segítette az embereket is. Amikor hitte, hogy használhat vele, kétnaponta 60 kilométert utazott, hogy felolvashasson egy kómában fekvő barátjának. Eközben pedig egész előadásokat vitt a hátán Kaposváron, nemegyszer egyes-egyedül, csupán saját személyiségével töltve be a teret és az időt. 2005-ben kapta meg a Jászai Mari-díjat.
Kiváló versmondó volt, aki rajongott Illyés Gyuláért. Aki ráköszönt, cserébe gyakorta egy rögtönzött Illyés-válogatást kapott tőle, szeretettel.
Úgy érezte, hogy az életet csak szilárd erkölcsi alapelvekre építve érdemes leélni. Szálfatermetű volt, aki meghajolni csak a közönség előtt tudott. Magázódott majdnem mindenkivel, de sohasem élt magányosan: mély érzésű ember és művész, aki folytonosan vívta a saját harcait. Most csaknem 73 év bölcsességét, tapasztalatát és felhalmozott szakma-, város- és emberszeretetét vitte magával.
