Sztárrá vált

2024.03.01. 08:58

Amerikában is a Balatonról írt Claire Kenneth

Claire Kenneth könyvei egy időben hazai bestsellernek számítottak, a híres és kedvelt lektűrírónő számos szállal kötődött a Balaton vidékéhez. Nemcsak kötődött a tóhoz, hanem rajongásig szerette és amerikai kényszeremigrációja alatt is, többször beleszőtte műveibe a balatoni szálakat. Kende Klára, azaz Claire Kenneth története megrázó és felemelő egyben.

Kovács Emőke

Fotó: MW

 Az Egyesült Államokban Claire Kennethként ismertté váló írónő Kende Klára néven született Budapesten, 1908-ban. A kereskedőcsaládból származó Klára édesapjának üzlete az 1920-as években tönkrement, így a fiatal lány írásaival próbált meg boldogulni. 1929-ben már első regénye is megjelenhetett. 1931-ben hozzáment Nonn János tisztviselőhöz, közös gyermekük 1934-ben született, de esküjüket 1937-ben felbontották. Ekkoriban Kende Klára, mint Claire Kenneth már befutott írónőnek számított, mert – a Grill kiadónál – Éjszaka Kairóban című nagy sikerű regénye nagy példányszámban fogyott. Az írásra a korszak híres szerzője, Erdős Renée biztatta. Kende Klára nemcsak tehetséges írónak számított, de szépsége is lenyűgözte a közönséget. Egy újsághír tanúsága szerint 1932-ben Balatonalmádiban strandszépségversenyt is nyert. 

Az írónő férjével, Bárdossy Pállal Fotó: MW


1937-ben, zátonyra futott házassága után, újból esküt tett, Bíró Géza okleveles gyógyszerészhez ment férjhez. Bíró Géza azonban a második világháború végén tisztázatlan körülmények között elhunyt. Kende Klárát ekkorra már országosan ismert írónőként ünnepelték, de zsidó származása miatt bujkálnia kellett. Későbbi férje, Bárdossy Pál testőrfőhadnagy segítette mindebben, saját lakásán bújtatta. Az 1946 áprilisában kötött házasság boldog órái azonban meg voltak számlálva, de nem a felek egymás iránt érzett érzelme, hanem a megváltozott politikai helyzet miatt. Bárdossy származása – az egykori miniszterelnök unokaöccse volt – és vagyona miatt többszörösen megbélyegzettnek számított, Kende Klára pedig szerelmes regényeivel, polgári múltjával, írónő voltával szintén a rendszer ellenségévé vált, könyveit már 1948-ban indexre tették. A házaspár sorsa megpecsételődött, 1951 májusában már a tiszasülyi rizsföldeken robotoltak. Mint kitelepítetteknek, a kolopi tanyavilágban szomorú és nehéz sors jutott, amit tetézett, hogy Bárdossy Pál megszökött a fogságból. Elfogták és kegyetlen börtönévek következtek. Megjárta a kommunista hatóságok legszörnyűbb intézményeit (Oroszlány, Márianosztra, Balassagyarmat), négy év börtönt kapott, miközben felesége és annak fia a tanyavilágban sínylődött. A Nagy Imre miniszterelnöksége idején bekövetkező viszonylagos enyhülés szabadulást hozott az asszony és gyermeke számára. Rendőrbiztonsági felügyelet alatt, nincstelenül tengették életüket. 

Nem kímélték az írónőt a történelem viharai

Az 1956-os forradalom és szabadságharc után az USA-ba ­emigráltak. Bárdossy kezdetben takarítóként dolgozott, Klára pedig szőrmeboltban modellkedett. Hamarosan Amerikában is megjelenhettek írásai, ami nagy népszerűséget hozott számára. Bekerült az amerikai irodalmi és társasági élet krémjébe. Tartotta a kapcsolatot a magyar emigránsokkal, Karády Katalinnal, Zilahy Lajossal, de jó viszonyt ápolt a korabeli sztárokkal, mint Greta Garbo, Marily Monroe, Tony Curtis. Magyarországra a rendszerváltoztatásig nem térhetett vissza, műveiben mindig felbukkant a magyar szál, a magyar szereplő, a hazai, sokszor balatoni helyszín. Jól érezte magát Amerikában, kiváló életszínvonalon élt, de elmondása szerint azért is költözött a Hudson folyójánál lévő New York-i luxuslakásába, mert a George Washington híd a Lánchídra emlékeztette. 
Műveit számtalan világnyelvre fordították, regényei még az angol királynő könyvtárában is megtalálhatók voltak. Amikor a rendszerváltoztatáskor hazatért, többezres tömeg várta dedikációért. 91 esztendősen, 2000-ben hunyt el. 
 


 

 

Száműzetésben
Kitelepítésük megszűntével egy időre anya és fia a Balatonnál talált menedéket. Széplak – ma már Siófok része – lett az otthonuk. Klára férje ekkor még börtönben volt, fia Dunapentelére járt iskolába. Egy riportban így vallott erről az időszakról: „…hol volt már akkor a mi otthonunk, egy nagy kádernek utalták ki, meg sem kíséreltem visszaszerezni. Balatonszéplakra vonatoztunk (…) Júliusi rekkenő hőségben érkeztünk meg, nagy volt az öröm, Mártika, a nővérem sírva fakadt. A lerobbant ház is palotának számított a koloptanyai „hotelhez” képest.” Az írónő széplaki éveiről azt írta: balatoni dísztárgyakra rajzolt képeket, üdvözleteket, ebből tartotta fent magát. A helyiek elmondása szerint hallani lehetett az írógép kopogását is. A széplaki, Hungária utcai nyaralóban mindenesetre nem lehetett könnyű a hideg, hosszú balatoni teleket átvészelni. Andrea című novellája ezeket a nehéz éveket idézi. Ebben az írásában néhány beszédes sor árulkodik Claire Kenneth nehéz, balatoni száműzetéséről. „A kis fürdőtelep olyan volt, mintha téli álmát aludná. A házak zsalugáterszemei becsukva, sehol egy teremtett lélek. Ha nagy hó esett, a villany is kialudt. A postahivatal csak nyáron működött és a népbolt is zárva volt télen” – olvashatjuk. 


 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában