Példamutató nők jelennek meg Dorottya-ház tárlatán

A Dorottya-ház az 1770-es évek első felében épült, pontos dátuma nem ismert, de az biztos, hogy az Eszterházy birtokok somogyi központja, és az uradalmi intéző lakhelye volt. 1798-ban nagy ünnepségeket rendeztek itt, hiszen ekkor kapta meg gróf Széchényi Ferenc a főispáni címet. Csokonai Vitéz Mihály is ekkor járt a városban, ahol tanúja volt az eseménynek. Ekkor választotta a Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon című vígeposzának helyszínéül a házat. Széchényi beiktatási bálját is megörökítette írásában. A ház ekkor még csak földszintes lehetett, de a XIX. század végén egy emeletet is ráépítettek. 

Az 1930-as években lakatosüzem, sőt hentesüzlet volt az épületben, aztán 1985-ben megnyílt a Csokonai-fogadó, ahová főképp sörözni jártak a kaposváriak, sőt egy ideig tekepálya is működött az alagsorban. Aztán a Siotour privatizálta, majd magántulajdonba került, és az üresen álló épület állaga romlott. 

– 2014-ben döntöttünk úgy, hogy visszavásároljuk, vagyis Kaposvár visszavette a saját múltját – mondta az avatáson Szita Károly polgármester a belváros szívében álló épületről. – Tavaly felújítottuk, és sok ötletet kaptunk a hasznosítására. 

Fábri Sándor ajánlotta Szita Károlynak Gulyás Gábort, a magyar képzőművészet jelentős alakját, a Műcsarnok és a Szentendrei Múzeum volt főigazgatóját, aki kurátorként egy nagyszabású kiállítást hívott életre a Dorottya-ház megnyitójára Dámák diadalma címmel. A magyar történelem hét kivételes, sorsfordító női személyiségének állított emléket a tárlattal. Gulyás Gábor elmondta: vannak természetes elemek, melyek egy folyton változó világban sem változnak, ilyen állandó értékeket testesít meg a hét magyar nőalak. 

Hét nő, hét kivételes sorsfordító erő 

Ha a jelentől haladunk visszafelé, a hét nő hét különböző tulajdonságot állít elénk. Bédy-Schwimmer Rózsa, Magyarország svájci nagykövete a pacifizmus szószólója, míg Schlachta Margit, az első nő, aki bekerült a Parlamentbe, az egyenlőség híve volt. Erzsébet királynét, vagyis Sissyt a magyar nemzeti büszkeség megjelenítőjeként tarthatjuk számon. Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója a gyermekek szeretetéről nevezetes. Zrínyi Ilonát a korabeli Európa legbátrabb asszonyának nevezték. Anjou-házi Máriát, Magyarország királynőjét a keresztény meggyőződéséért tisztelhetjük, míg Árpád-házi Szent Erzsébet az elesettek segítésében mutatott példát.