Puhl Sándor: a játékvezető is hozhat hibás döntést

A Kaposvári Egyetem és a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) együttműködési megállapodást kötött, hogy a következő tanévtől a Játékvezetés a labdarúgásban elnevezésű képzés bekerül a szabadon választható tantárgyak közé. A kurzust bármelyik kar hallgatója felveheti, így az egyetem, valamint az MLSZ Játékvezetői Bizottságának vezetése bízik benne, hogy minél többen élnek a lehetőséggel, s ezáltal megszűnik a játékvezetői hiány. Ez alkalomból érkezett Kaposvárra Puhl Sándor is, akit az IFFHS (Nemzetközi Futballtörténészek- és Statisztikusok Szövetsége) 1994 és 1997 között négyszer választott meg a világ legjobb játékvezetőjének. Hazai szinten pedig 1992-ben és 1995-ben lett az Év legjobb bírója.

Keresik a bírópalántákat

– A játékvezetők oktatása Hanacsek Attilával (az MLSZ Játékvezetői Bizottságának alelnöke, korábbi FIFA bíró – a szerk.) közös projektünk – mondta Puhl Sándor, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának alelnöke. – A hivatásos játékvezetők járják az országot, betartva azt a hitvallást, mely szerint, ahol kikel a mag, oda vissza kell menni. Ez a körforgás azért is jó, mert hivatásos játékvezetők is egy alapfokú képzéssel kezdték a pályafutásukat, majd eljutottak a szakma csúcsáig. Mi azt szeretnénk, ha visszajönnének ezekre az egyetemekre és oktatnák a jövő bíróit. Szeretnénk minél több bírópalántához eljuttatni azt a hivatástudatot, ami ehhez a szakmához kell. Szerencsére Magyarországon vannak hivatalos játékvezetők, akik már megteremtették a maguk egzisztenciáját, ami jó példa a fiatalok számára. Jelenleg kevesen, tizenhárman vannak, mert ennyit kíván az első osztály. A megyékkel közösen szervezett játékvezetői tanfolyamokon is ők tartják az oktatást. Ez abból a szempontból is logikus, hogy a fiatalok hétről-hétre látják őket akár a stadionokban vagy a televízióban.

– Mi a véleménye a mai játékvezetőkről?

– Több ok miatt is nehéz erről véleményt formálni. A mai rohanó világban látjuk, hogy mindenki az igazságot keresi – felelete kérdésünkre Puhl Sándor. – Odáig jutottunk, hogy videóbíró lesz a mérkőzéseken. Nem a játékvezetőt szidják majd a szurkolók, hanem a videóbírót, ami mögött ne felejtsük el, hogy egy ember ül majd. Ennek vegyes a fogadtatása és az alkalmazása is. A technika arra való, hogy az emberek jól használják, de ez a játék az érzelmekről is szól, amelyek a pályán is azon kívül is megnyilvánulnak. Hangsúlyozom minden technikai segítséget meg kell ragadni, ahhoz, hogy a legobjektívebb döntés szülessen, hiszen ez hozzátartozik a játékosok igazságérzetéhez. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, ahogy egy csatár öt méterről az üres kapu fölé tudja rúgni a labdát, ugyanúgy a játékvezető is hozhat hibás döntést. Ezeket nem lehet visszacsinálni. Még nem láttam olyan mérkőzést, ahol azt mondták a csatárnak: nem baj, hogy kihagytad a ziccert, próbáld meg újra. A játékvezető a hibájával együtt hozzá tartozik a labdarúgáshoz. Persze egy fajsúlyos mérkőzés ne azon dőljön el, hogy a labda áthalad-e vagy sem a gólvonalon. Ezt a mai technikával már el lehet dönteni. Azt gondolom, hogy ilyen esetekben hasznos, de az emberi érzelem hozzátartozik ehhez a játékhoz.

– Milyen emlékek fűzik Kaposvárhoz?

– Szilvási Józseffel (volt FIFA játékvezető – a szerk.) évtizedek óta jó viszonyt ápolok. Életkorom miatt nem működtünk együtt mérkőzéseken, de az MLSZ elnökségében együtt dolgoztunk. Kaposváron szükség lenne egy élcsapatra, ami korábban megvolt. Az emberek igényelnék a minőségi labdarúgást, ezért bízom abban, hogy a város csapata nemsokára minimum az NB II.-ben fog szerepelni. Amikor NB I.-es mérkőzéseken voltam itt azt éreztem, hogy az emberek szereik a labdarúgást, szívesen járnak meccsekre.