Lengyeltóti Bence két éremmel tért haza Oroszországból

A tizenhat fős magyar válogatott tagjaként Stadler Csenge, Lengyeltóti Bence és Hamlin Matthew is medencébe ugrott, s mindhárman nagyszerűen teljesítettek. Hamlin Matthew egyéni száma mellett négy váltóban is rajthoz állt, s csak egy pici hiányzott ahhoz, hogy a 4x100 méteres csapat tagjaként kvalifikálja magát a világjátékokra.

– Az ötvenes váltó meglepetés volt, hiszen a helyszínen derült csak ki, úszni fogok benne – fogalmazott Hamlin Matthew. – Ahhoz képest, hogy ott raktuk össze a csapatot, egészen jól teljesítettünk, hiszen a nyolcadik helyen értünk célba, életem legjobb idejét úsztam. Kétszáz méteren nagyon akartuk az érmet, főként én. Az első száz métert így nagyon megnyomtam, ami után egy kicsit elfáradtam. A kezdés viszont jó volt, hiszen az alapján van esélyem arra, hogy a jövőben egyéniben is kijussak egy világ-, vagy Európa-bajnokságra. A százas váltóban a döntőbe kerülés, illetve a világjátékokra való kijutás volt a cél, ehhez minimum a 7. helyet kellett volna elérnünk. Sajnos a döntő előtti napon ketten is megbetegedtek, így nem tudták a legjobbjukat nyújtani. Nekem sikerült, de ez kevés volt a kvalifikációhoz. Emiatt egy kicsit csalódott vagyok, de csak előre nézek.

Lengyeltóti Bence két számban indult, s mindkettőben éremmel térhetett haza.

– Ez volt a harmadik világversenyem, s mindig ezekben a számokban indultam – mondta. – Tudtuk, hogyan kell felkészülnünk, ami megkönnyítette a helyzetemet. 200 méteren, már a kiutazás előtt is reménykedtem egy dobogós helyezésben. Ez a szám nagyon szerencsésen alakult a számomra: dél­előtt nem akartam mindent kiadni magamból, de emiatt az utolsó elődöntő előtt hetedik helyen álltam. Szerencsére az orosz és az ukrán srác is eltaktikázta magát, így bekerültem a döntőbe, ahol mindent beleadva sikerült a második helyet megszereznem, ami meglepett. Az időmmel viszont teljesen elégedett voltam. 400 méteren számítottam a dobogóra, azonban szerettem volna három és fél perc alatt úszni, ez nem sikerült. Ebben az is közrejátszott, hogy a döntő előtt megfáztam, így betegen álltam rajthoz.

Az idén érettségiző Stadler Csenge első felnőtt világeseményén állhatott rajtkőre, de így is mindkét számában bekerült a döntőbe.

– A 200 méteres gyors volt a gyengébbik számom, így már annak is örültem, hogy bejutottam a döntőbe, hiszen ezzel teljesítettem a fő célomat – nyilatkozta Stadler Csenge. – A délutáni döntő pedig már egy örömúszás volt, szerencsére jó időt értem el, ami megalapozta a versenyemet. A főszámomban, 400 méteren utólag kicsit bosszantó, hogy csak hét tizedmásodperc volt az ötödik és a harmadik hely között, de mégsem vagyok csalódott. Örülök, hogy egyáltalán ott lehetettem a világbajnokságon, hiszen az érettségi miatt nehéz éven vagyok túl, illetve a vírushelyzet sem könnyítette meg a dolgomat. Ez volt az első felnőtt világbajnokságom, teljesen más, mint egy junior, sokkal érettebben, komolyabban állnak hozzá a dolgokhoz az úszók. A válogatott csapattársakkal nagyon jól kijöttünk, sok pozitív élménnyel gazdagodtam. Várom már a következő világbajnokságot, amit egy év múlva tartanak. Szeptembertől az egyetem mellett is akarom folytatni az úszást, s meglátjuk, hogyan tudom összeegyeztetni a kettő.

Az Adorján SE kiválóságai saját és a Kovács László mester­edző által meghatározott célokat is teljesítették: két éremmel és több döntős helyezéssel zárták a világeseményt.

– Matthew-nak feladtuk a hosszú távjait a százas váltóért, mert abban reális esélye volt a világjátékokra, sajnos kevésen múlt, hogy nem sikerült – összegzett a Kaposvári 1. MCM-Diamant Adorján SE mesteredzője. – Csenge az érettségi alatt is remekül fel tudott készülni, jó eredményeket ért el. Bence megfázott, így nem várhattam el, hogy egyéni csúcsot döntsön négyszázon, de örülök, hogy bejött harmadiknak, hiszen féltávnál ezt még gondolni sem mertem. Bízom benne, hogy a következő világjátékokra már sikeresen kvalifikálja magát mind a három úszó.