A múlt sikereire emlékeztek

Az idén centenáriumát ünneplő Kaposvári Rákóczi FC első ízben 1975-ben jutott fel az első osztályba, s erre a különleges alkalomra minden évben megemlékeznek az akkori, legendása csapat tagjai, akik vallják, hogy annak van jelene és jövője, aki a múltat becsüli.

– A kezdetekben öt éve találkoztunk, de pár évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy évről-évre meg kell ismételnünk ezeket az összejöveteleket, mert sajnos egyre kevesebben vagyunk – mondta Hegedüs Péter, a Rákóczi korábbi kapusa, az esemény főszervezője. – A másik cél pedig az, hogy egy klub legyen tisztában a múltjával, hiszen erre lehet építkezni a mostani, nehéz időszakokban. Harmadrészt pedig mindig öröm találkozni és feleleveníteni a régmúltat, hiszen nekünk még vannak szép élményeink az NB I.-ből. Kaposváriként hatalmas megtiszteltetés volt, hogy ebben a csapatban védhettem és eljutottam egészen az élvonalig, ez akkor számunkra egy hatalmas dolog volt. Tudom, hogy most mások az igények, az elvárások, de nekünk ez maximálisan elég volt, hiszen egy olyan időszakban játszhattunk az első osztályban, amikor még volt labdarúgás Magyarországon.

A csapat egyik meghatározó tagja a Videotonnal UEFA-kupa döntőig menetelő, korábbi válogatott támadó, Burcsa Győző így emlékszik vissza a feljutásra: 

– Arra az időszakra mindannyian szívesen emlékszünk, ha megnézzük az akkori fotókat, láthatjuk, hogy telt ház volt a stadionban, az emberek csüngtek a fákon, a vonatokon óriási futball-láz uralkodott a városban – emlékezett vissza Burcsa Győző, aki kaposvári éveit követően a Videotonban vált válogatott játékossá. – Nekem ez az egész pályafutásomat meghatározta. Azóta is jó viszonyt ápolunk, mindig örömmel látom újra a volt játékostársakat.

Az egykori játékostársak mellett ebben az évben is egy meglepetésvendég színesítette az összejövetelt. Ezúttal az edzőként a Váccal és a Ferencvárossal bajnokságot nyerő, a férfi A válogatottat is irányító edző, Csank János nosztalgiázott a korábbi rákóczisokkal.

– Jó kis csapat volt akkor Kaposváron – emlékezett vissza Csank János, aki kapusként többször védett a Rákóczi ellen. – Emlékszem, egyszer messzire kijöttem a kapumból, Duschák István pedig a lábam között vitte el a labdát, elég ciki volt, főleg Egerben. Sok hangulatos mérkőzést vívtunk Kaposváron, ami a kétnapos túrákról is emlékezetes marad.