Királyi pompa Gellért módra

[caption id="" align="alignleft" width="314"] Kofi Annan ENSZ-főtitkár, Javier Solana korábbi NATO-főtitkár, Zwack Péter, Tőkés László református püspök és Medgyessy Péter volt miniszterelnök is járt már a fürdőben
[/caption]A Gellértben megelevenedik a történelem. Furcsa érzéssel ereszkedik le a süttői márványnyal kirakott medencébe a látogató, tudván, kiknek a nyomá-ban jár. Felsejlenek előtte a kétezer évvel ezelőtt élt rómaiak és honfoglaló eleink. Szinte elképzelhetetlen, de ők is ugyanennek  a forrásnak a vizében fürdőztek. Csak a környezet változott, előnyére. A Zsolnay-kerámiák, a mozaikberakások és az egyik legszebb hazai szecessziós épület ámulatba ejtő. Túl fenséges egy egyszerű halandónak.

[caption id="" align="alignright" width="132"] Az impozáns főbejárat a külföldieket is lenyűgözi
[/caption]Különös a fürdőzés a Gellértben. A nyolc oroszlán által védelmezett pezsgőfürdős medence 26 fokos vizét a lazító, megnyugtató úszkálásra találták ki. Páratlan az élmény az oszlopos csarnokban nyáron a nyitott üvegtető alatt. Az a tíz perc a legélvezetesebb, amikor félóránként feltörnek a medence alján lévő gombákból a pezsdítő buborékok. Világcsúcsot persze nem lehet megdönteni sem ebben, sem a többi medencében.

A Gellért termálfürdőit elsősorban az idősek kedvelik. Talán azért, mert női és férfi részlegre oszlik. A nagyszülőknek jótékony, a fiatalok számára kényelmetlen elszakadni egymástól a gyógyvíz kedvéért. De a 36 és 38 Celsius-fokos víz főként az érettebb korosztálynak kínál orvosságot a kopott ízületekre, a gerincfájdalmakra, keringési zavarokra. A súlyfürdő, a gyógymasszázs, a hőlég- és gőzkamrák is kifejezetten a gyógyulást szolgálják. Nem meglepő, hogy a vendégek háromnegyedét a társadalombiztosító utalja be a Gellértbe.

Az 1900-as évekig a felszínen folyt a forrás

Már a 15. századból vannak feljegyzések a gyógyfürdő területén feltörő „csodahatású” forrásokról. A törökök a Gellérthegyből fakadó forró vízre építették fel a világ első rehabilitációs kórházát. Itt ápolták a sebesült katonáikat. A Habsburgok háziorvosaiknak adták bérbe. A 19. század végén a Gellért tér átalakításakor tizenöt méter mélyre került az ősi forrás. Fővárosi mérnökök 1901-ben határozták el, hogy megépítik a világ első gyógyszállóját. Az 1920–30-as években vívta ki jó hírnevét a Gellért. Szintén világszenzáció volt az itt működő pezsgőfürdő. A második világháborúban félig megsemmisült az épület. 1946-ban nyitották meg újra.

Nyitva tartás: hétfő–péntek: 6–19 óra, szombat–vasárnap: 6–17 óra között.

Belépő: 2100 forint, ha két órán belül kijövünk, akkor 1200 forint.