2004.12.13. 00:00
Sopront nézte a magyarság
Nyolcvanhárom esztendővel ezelőtt az egész ország lázban égett. Mindenki a másnap megrendezendő soproni népszavazás eredményét latolgatta. A siker a nemzet megmaradását, a bukás az újabb tragédiát jelképezte.
[caption id="" align="alignleft" width="220"] A szavazást felügyelő olasz járőrök a soproni Rákóczi utcában néztek mérgesen a kamerába
[/caption]Nyolcvanhárom évvel ezelőtt, 1921. december 13-án megcsonkított hazánk Sopronra figyelt. Egy nap múlva kezdődött az a népszavazás-sorozat, amely az egyetlen, a nagyhatalmak egyetértésével történt területi revíziónk volt. Mint december tizenhatodikára kiderült, a Sopronban és közvetlen környékén lakók több mint hatvanöt százaléka Magyarországot választotta.
A Monarchia összeomlását követően Nyugat-Magyarország szerencsésen elkerülte a megszállást. A vetekedő fiatal államok ugyanis nem tudtak megegyezni, kié legyen e terület. A budapesti politikai vezetés ügyesen manőverezett, így megőrizte a terület egységét.
December 14-én maga a város, 15-én Brennbergbánya, míg egy nap múlva Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos és környékének lakossága járult az urnákhoz. Az Antant Tábornoki Bizottságának szabályzata előírta, szavazati jogot csak azok az 1921. január 1-je óta állandó soproni lakóhellyel rendelkezők kaptak, kik betöltötték 21. életévüket. A várost nyolc körzetre osztották. Minden szavazó egy 1921. november 25-én keltezett, a városi tanács aláírásával és a bizottság francia körbélyegzőjével ellátott igazolványt kapott. Ennek ellenében a voksoláskor két színes lapot adott a bizottság. A kék hazánkat, a sárga a szomszédot jelentette. Ha valaki Magyarország mellett döntött, úgy épen tette a borítékba a kék kartont, és eltépte a sárgát. Az előbbi vékony papírból, míg a másik vastag kartonból készült.
Az osztrák sógorok jó része ma is úgy véli, ekkor vesztették el Burgenland fővárosát. Mi több, akadnak olyanok, akik máig egyenesen soproni bűntettről beszélnek.