Az egészségkasszának is fáj a sok búcsú Magyarországtól

Egy 2013 februári hír pedig már arról szólt, hogy nagykövetségi becslések szerint a lakosság öt százaléka, mintegy félmillió magyar dolgozik külföldön. Ha tehát 2011 óta nem sikerült rendezni a 470 ezer egészségügyi potyautas sorsát, s félmillióan azóta külföldre távoztak, akik nyilván már nem itthon fizetnek hozzájárulást, az esetleges átfedésekkel is tetemes a járulékot nem fizetők száma. S bár aki külföldön dolgozik, talán az egészségügyi szolgáltatásokat is ott veszi igénye, mégis: ha az adatok nagyságrendileg helytállóak, akkor a teljes magyar lakosságból öt és tíz százalék az, aki nem fizet jelenleg egészségügyi hozzájárulást az államnak. Ami azon túl, hogy szinte borítékolhatóan nehézségeket okoz majd az idénre tervezett mintegy 113,8 milliárd forintos egészségügyi hozzájárulási bevétel teljesítésében, ugyancsak borítékolhatóan fog problémát okozni az érintetteknek, ha rendezni kívánják helyzetüket. Aki néhány évi külföldi tartózkodás után esetleg hazatér, annak azért, aki pedig itthon van, de eddig valamilyen oknál fogva nem fizetett, annak azért, illetve az esetleges büntetés miatt.



Amennyiben az ügyfél az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, vagy olyan államban dolgozott, amellyel Magyarországnak egészség-, vagy nyugdíjbiztosítási, szociális biztonsági egyezménye van, például Horvátország, Szerbia, Ukrajna, a külföldi biztosító által kiállított igazolást az ügyfélnek be kell nyújtania a lakóhelye szerinti egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási szervhez – tájékoztatott a Somogy Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve. – Amennyiben a munkavállaló ezt elmulasztotta, büntetés nélkül utólagosan is beszerezhetőek a megfelelő igazolások. Fontos tudni, hogy utólagos nyilvántartásba vétel esetén is beszámítanak a biztosítási, szolgálati idők a nyugdíjba. Ha más külföldi országban dolgozott az ügyfél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt kell felkeresni, és T1011 számú nyomtatvány kitöltésével utólagosan be kell jelentkezni egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ennek összege évente eltérő volt, jelenleg havi 6660 forint. Az önkéntes teljesítés általában az adóeljárásban sem von büntetést maga után, a bejelentkezés kezdő időpontját és a fizetendő összegeket az ügy egyedi körülményeinek figyelembe vételével, az adózás szabályai szerint állapítja meg az adóhatóság.

A szakigazgatási szerv szerint fontos ugyanakkor tudni, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel és szociális rászorultság alapján szolgálati időt nem lehet szerezni, csak egészségügyi szolgáltatásokra, orvosi ellátásra lesz jogosult az ügyfél. Szolgálati időre a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél külön megállapodást lehet kötni. Havi összege a megjelölt jövedelemtől függ, de legalább a minimálbér 34 százaléka. – Mindezek alapján látható, hogy a kötelezettségek rendezése az ügyfelek érdekében áll hiszen a különböző országokban megszerzett jogosultságok sok esetben összeszámíthatók, a nyugdíj és pénzbeli ellátások megállapítása szempontjából fontosak lehetnek – közölte az egészségbiztosító.

Visszamenőleg is fizetni kell

Amennyiben az ügyfél Magyarországon él, ám egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága nincs, először a lakóhelye szerinti Kormányhivatal Járási Hivatalának ügyfélszolgálatát kell felkeresnie. Itt kérelmezheti Hatósági Bizonyítvány kiállítását esetleges szociális rászorultságáról vagy arról, hogy a kötelezően fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot helyette átvállalják.  Amennyiben szociális rászorultságot nem lehet megállapítani, a kérelmezőnek havi 6660 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének napjától a biztosítási jogviszony megállapításának kezdő napjáig. A járulékfizetési kötelezettség megállapításával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkozik, az adóeljárásban pontosan megállapítják a jogosultsági időszakot, a fizetési kötelezettség összegét, de különböző fizetési könnyítési, méltányossági döntésre is van lehetőség.