Új fajok puskavégen: a politika céloz, a szakma tölt

Hozzátéve: meg kell győzni az EU szakbizottságát arról, hogy a Magyarországon évente elejtésre kerülő 2000 szalonka nem befolyásolja az európai állomány létszámát. Mindemellett vadászhatóvá tenné a nyári- és kanadai ludat, a barátrécét, a menyétet és a nyusztot.

Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke kijelentette: nem ördögtől való, hogy egyes fajok státusát időről időre felülvizsgálják, és megfelelő állománynagyság esetén a védelem csökkentését határozzák el. Pechtol felhívta figyelmet arra is, hogy egyes védett fajok komoly gazdálkodási gondokat okoznak. Ez a helyzet a seregéllyel és a kormoránnal. A kanadai ludat pedig a tíz legveszélyesebben terjeszkedő nem őshonos madárfaj között tartják számon a madarászok.

A védett állatok vadászhatóságáért lobbizó politikust támogatja az Országos Magyar Vadászkamara is. Feiszt Ottó, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke szerint nem lehet megengedni, hogy a több évtizedes védelem miatt túlszaporodott egyes szárnyas és szőrmés ragadozók a vadászható, sőt a védett fajok állományában olyan károkat okozzanak, melyek következtében azok a kipusztulás szélére sodródhatnak. Ha nem történik meg egyes ragadozó fajok védettségének felülvizsgálata, akkor néhány éven belül a szürke fogoly után a fácán és a mezei nyúl fennmaradása is veszélybe kerülhet.

Kemenszky Péter, a somogyi vadászkamara titkára elmondta: két évvel ezelőtt kezdődött az öt éves szakmai monitoring program a Nyugat-magyarországi és a Szent István Egyetem, valamint a vadászatra jogosultak képviselőinek közreműködésével a szalonkavadászat visszaállítása érdekében.
– Az öt éves programban megfigyelési- és mintavételi, biometrikus adatgyűjtésen alapul – mondta. – Távol minden politikai lobbitól, szigorúan szakmai érvekkel szeretnénk bebizonyítani az európai unió bizottságának, hogy a magyarországi pár ezres szalonkateríték nem befolyásolja a fészkelő állomány nagyságát.



Számos civil szervezet – köztük a Dráva Szövetség, a Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány, a Somogy Természetvédelmi Szervezet és a Nők a Balatonért Egyesület – nyílt levélben adott hangot tiltakozásának.
– Új alkotmányunk is állást foglal a Kárpát-medence sokszínű élővilágának megóvása mellett – így a levél –, ezért is elfogadhatatlan, hogy külföldi vadászati igények kielégítése érdekében vadászhatóvá tennének veszélyeztetett fajokat. A zöldek határozottan tiltakoznak az erdei szalonka, fenyőrigó, fürj, vadgerle, barátréce, egerészölyv, héja, barna rétihéja, holló, menyét és nyuszt vadászhatóvá tétele ellen. Szerintük a vadászati törvény módosítása és egyéb szabályozások csak szakmai előkészítés és társadalmi egyeztetés után történhetnének meg, továbbá, a közérdeknek mindig meg kell előznie a magánérdeket.

A civilek figyelmeztetnek: a túlszaporodott nagyvadállomány ma akadálya a természetszerű erdőgazdálkodásnak, a minőségi vadgazdálkodásnak, nagy károkat okoz a mezőgazdaságnak, a természetvédelemnek, és közúti balesetekhez vezet, tehát nemzeti érdek a nagyvadlétszám apasztása. Ezt is szükséges volna megvizsgálni.
– Az elmúlt időszakban komoly támadások érték az állami természetvédelmi ágazatot, jelentős forrást vontak el, szakembereket távolították el, az állami természetvédelem meggyengült, miközben a biológiai sokféleség
védelme, valamint az unió és hazánk célkitűzései csak hatékony és erős állami természetvédelmi intézményrendszerrel, illetve a természeti erőforrások fenntartható gazdálkodásával lehetséges – összegeztek a levélírók.