Így már ne palázz! Százezrekbe kerül az azbesztmentes élet

Arról pedig csupán becsült adat áll rendelkezésre, hogy országszerte 100-200 millió négyzetméter azbesztpala található még mindig a tetőkön. Sokan vannak, akik persze szívesen lecseréltetnék házuk tetejéről az évek óta köztudottan egészségkárosító azbesztpalát, ám eltávolítása, szállítása és lerakása olyan plusz költség számukra, amit a magánemberek a szakma szerint is alig-alig tudnak kifizetni. Marad tehát a jó magyar módi, igyekeznek megoldani „okosba” a problémát.



2005 január elseje óta tilos olyan terméket feldolgozni és értékesíteni, vagy akár elajándékozni hazánkban, ami azbesztet tartalmaz. A már meglévő azbeszt tartalmú tetőfedő anyagokat az országban három helyen, Galgamácsán, Sajókazán és Marcaliban veszik át és helyezik el a szabályoknak megfelelően. Utóbbi helyen kilónként 54 forint plusz áfát kell fizetni a pala lerakásáért. Ami egy átlagos, 130 négyzetméteres tető esetén tetemes plusz költség, hiszen egy négyzetméteren 11-12 kiló palával számolva csak az átadás költsége alsó hangon minimum százezer forint, s akkor a szállítási költségről és egyebekről nem beszéltünk.

Hogy a veszélyes anyagnak minősülő azbesztpala eltávolításával, elhelyezésével és ártalmatlanításával kapcsolatos szabályozás korántsem kiforrott, azt talán az is bizonyítja, hogy alig-alig találtunk nyilatkozót a témában. Borsody Gábortól, a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége elnökétől sikerült információhoz jutnunk, aki szerint is további határozott lépésekre volna szükség mielőbb.
– Ma a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amikor megszületett az egyezség a megrendelő és a kivitelező között a palával borított tető cseréjéről, akkor a kivitelezőnek munkatervet kell készítenie, s azt a területileg illetékes kormányhivatal munkavédelmi hatóságához be kell nyújtania – mondta. – Ilyen munkát azonban csak megfelelő szakmai képesítéssel vagy három éves gyakorlattal rendelkező vállalkozó végezhet. Ám a helyzet ellentmondásos, mert hogyan szerezzen három éves gyakorlatot a vállalkozó, ha nincs ilyen jellegű képzés hazánkban. Márpedig nincs, legközelebb Ausztriában lehet ilyen képesítést szerezni. Nem csoda hát, hogy hivatalosan csupán öt vállalkozás végezhet ilyen jellegű munkát az országban. Mindenképpen szükséges volna tehát a szabályozáson változtatni. Esetleg több jogosítványt kiadni a vállalkozásoknak, viszont szigorúan megkövetelni rajtuk a szabályok betartását. S persze jó volna, ha lenne támogatás azok számára, akik az előírásoknak megfelelően szeretnének megszabadulni elhasználódott palájuktól.

Tavaly a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége csatlakozott az európai azbesztkampányhoz. Ennek fő célkitűzése az, hogy kontinensünk 2023-ig azbesztmentes legyen...


Jó ideje tudjuk, hogy veszélyes

Az azbesztnek kiváló tulajdonságai is vannak, ami miatt az elmúlt 80 évben több mint 3000 termékben használták fel. Hőálló, éghetetlen, kémiailag pedig saválló, lúgálló, olajálló és nem bomlik el. A világ fejlődésével, a tömeges használattal és az azbeszt környezetbe való kikerülésével azonban fokozatosan derült fény  káros, emberi rákkeltő hatására. Az azbeszt ugyanis mikroszkopikus méretű, elemi szálakból áll. Ha nincs védőburkolat, a veszélyes anyag közvetlenül a levegőbe, onnan belélegezve pedig a légútba kerül. Az apróbb szálak egész mélyre jutnak a tüdőben, ahol fennakadhatnak. A bekerült lebonthatatlan azbeszt betokozódik és – több éves lappangási időt követően – kóros elváltozások kialakulását idézheti elő. Emiatt világszerte programok indultak bizonyos azbesztfajták korlátozására és mentesítésére.

Bonyolult hatósági eljárás

Az azbeszt és az azbesztmentesítés szabályozásának feladat-, és hatásköre megoszlik az egészségügyi, a környezetvédelmi és az építésügyi tárca között – közölte megkeresésünkre a Földművelésügyi Minisztérium. Kifejtette: az azbeszttel kapcsolatos tevékenységet a munkáltatónak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie a munkavégzés helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztálynak, mint munkavédelmi hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából. Az azbeszttartalmú palatető bontásához 2013. 01.02-től bontás tudomásulvételi eljárás lefolytatását kell kérelmezni. A tudomásulvételi eljárásnál az első fokú építésfelügyeleti hatósági feladatot a járási építésügyi hivatal, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal látja el. Az építésfelügyeleti hatóságnál indított bontás tudomásul vételi eljárás illetékének mértéke 5000 forint.