Közéletben maradni 2. - Gyurcsány és a somogyi MSZP-ütegek

Az országos trendeknek nagyjából megfelelő preferenciák az MSZP gyengülését Somogyban is jelzik. A megyei közgyűlésben soha nem látott kisebbségbe kerültek a szocialisták, a kéttagúra olvadt frakció, arányait tekintve, a korábbi 40 tagú struktúrában sem lett volt több öt szavazatnál. Az előző, 2006-2010-es időszakban a mandátumok negyedével a mérleg nyelveként funkcionáló somogyi baloldal országosan páratlanul koalíciós szisztémában működött együtt a Polgári Frakcióval. A szövetség életidegensége a választások előtt bukott ki, azt a kínt már nem vállalhatták, hogy kart karba öltve vágnak neki egymás szisztematikus ekézésének, vagyis a választási évnek.

A somogyi szocialisták közelmúltja nemcsak önnön jelenüknél, de az országos átlagnál is diadalmasabb. Ennyi miniszteri megbízást aligha kapott megye, mint amennyit a balliberális kabinetek miniszterelnökei (Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc) szavaztak neki (Gyurcsány a somogyi civil Gyenesei Istvánt is a kormányhoz engedte egy évre). A legsúlyosabb tárcát Suchman Tamás kapta a Horn-kabinetben, ahol privatizációs, majd ipari miniszter volt. Az 1990-2010 közötti képviselőségbe a MEH államtitkárság, s a fejlesztési kormánybiztosság is belefért. Suchman a tavalyi fülkeforradalom után meglepetésre maradt pozíció nélkül. A sok más mellett fizetés nélkül, szívügyeként vállalt balatoni fejlesztéspolitikával is fel kellett hagynia. Méltatlan mellőzöttségét decemberben akut betegség tetézte, amiből gyógyulóban van az ellenfelei által is tisztelt, a megyét nagylelkűen, a zsidó kultúrát büszkén támogató 57 éves politikus.

A bársonyszékekből kisebb garnitúrát begyűjtő Lamperth Mónika 2002-2008 között belügy- , önkormányzati és területfejlesztési, valamint szociális és munkaügyi tárcavezető is volt. Gyurcsány a kisebbségi kormány átalakításkor menesztette. Lamperth somogyi riválisa, Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszterként kapott, igaz tárca nélkül, feladatot, aztán kétszer államtitkár lett, mindezt 2004-2009 között. Az MSZP két említett nagyágyúja nemegyszer egymástól sem sajnálta a puskaport. A nyilvánosság előtti messzemenő tisztelet a színfalak mögött küzdelmesen telt az elmúlt évtizedben. A megyei elnöki tisztért folytatott küzdelmük ügyvezető elnöki pozíció beiktatásával tudott lezárulni. Mindez egyre fogyatkozó kedvű, s szinte a térképről is leesett hátországaikat is fölöslegesen emésztette. Sárdi Árpád volt megyei MSZP-elnök, közgyűlési alelnök, aki az ellenfelekkel is hangot talált a turisztikában, a gasztronómiában és a salakos teniszpályákon, részint integrációs, konszenzuális politikájának övéivel szembeni zsákutcába futása miatt is vonult vissza tavaly.

Fentiek fényében izgalmas a kérdés: a gyurcsányi „agresszív-progresszív” erővonalak mentén szakad-e az MSZP Somogyban? Lamperth a fideszes elfogó vadászok célkeresztjében időző nagyvad, a volt kormányfő-pártelnök ellen állt csatasorba, s e hadban Gyurcsány kongresszusi beszéde töltötte be az ütegeket. Gyurcsány azt mondta a plénum előtt, volt minisztere a vállán zokogva könyörgött a bársonyszékért. Lamperth nem vette föl a kényelmetlen kesztyűt. A jogász-politikus azóta is az MSZP sokat próbált vezérvonalának megbecsült tagja, közjogi kabinetvezetője. Kolber István ezzel szemben a Gyurcsány nevével fémjelzett Demokratikus Koalíció – ez az MSZP hét platformjának egyike – támogatója.

Ahogy az MSZP önmaga árnyéka, úgy a somogyi mag is az. A közéleti tér szűkülése lemorzsolta a tagságot, a közéleti szerepet vállalók Lamperth és Kolber kivételével elhalkultak. Olyan somogyi nagyvárosaik estek el, mint a lebírhatatlannak vélt Feigli Ferenccel elvérzett Barcs. Marcaliban egyesületi jelöltként tudott nyerni, így is meglepetésként Sütő László. A Balatonnál ígéretesen indult MSZP-bástya dőlt le a Leader-pénzek közé keveredett Kollmann Gergellyel.

Kaposváron a közgyűlési frakció a megyeihez hasonlóan sovány. Pintér Attila egyetemi adjunktust, Szita Károly polgármester 2002-es kihívóját (73-27 százalék) óvatos duhajjá finomították a nehéz idők. A párt egykori munkatársai közül sokan nehezen találnak munkát a leszakadó régió leszakadó megyéjében.



A több mint 800 munkahely fölött diszponáló kormányhivatal szakmailag bizonyára alkalmas, lojális vezetőket állított a helyi szakigazgatási hálózat élére, s e lojalitási mérték vertikálisan és horizontálisan is szempont, éreztetik forrásaink. Szita egyébként a somogyi MSZP mumusa, meglehet mindörökre: Pintér után Kolbert (2006, 66-34 százalék) és Lamperthet (2010, 77-14, 8 százalék Kováts Imre) is alaposan helyben hagyta.

A MSZP az országos tisztulásig csak tétova lépésekre képes Somogyban. A fiatalok, ha voltak is, megőszültek a szocialista megújulásra várva, vagy valamely erőtérben estek el (Lamperth–Hofmann-né Hetesi Noémi párbaja.) Ezek miatt vajmi kevés krokodilkönnyet hullatnak a helyi kormányerők. Az ország újjászervezése idején a Fidesz-KDNP-nek semmi sem hiányzik kevésbé, mint egy céltudatos, karakán MSZP két választás között. Ilyen veszély jelenleg egy kicsit sincs.

Parlamenti közegbe utalta a szélsőjobboldali gondolatfutamokat az elnök

Az LMP és a Jobbik aktuális támogatottsága talán nem, de a képviselete jócskán elmarad a pártok országos átlagától.
Pősze Lajos (mára független) hangos-visszhangos ajtócsapása után a Jobbik somogyi parlamenter nélkül maradt, bár a volt Szerencsejáték-vezér leginkább csak listán látta a megyét. A Jobbik a megyei és a megyeszékhelyi közgyűlésben egy-egy képviselővel vitézkedik, s miután elültek a párhuzamos listaállítási jogi-bírósági procedúrák, tisztségviselői pozícióharcok, maradna a munka. Kiss Tamás Kaposváron szinte meglepően finoman serénykedik ezen. Ander Balázs a megyénél minimum lendületesen teszi ugyanezt, ezt a hevét legutóbb a T. Házba tanácsolta a megyei elnök. A közgyűlés ugyanis kevés érzékenységgel és kompetenciával bír a politikai girlandok, így a vesztébe robogó nemzetfogyás kézifékes megállítása tárgyában. Az e miatt rendre vészharangot kongató, a megyei főkapitány közbiztonsági beszámolóját egyedüliként kackiásan elutasító Ander zavarba ejtő szereplésével egyelőre nehezen birkózik meg – különösen a tizenhat tagúra olvadt intimitásában – a vármegyei döntéshozás. A barcsi történelemtanár „Gyurcsány Fegyenc”-jellegű szóösszetételei egyébiránt a legszerényebb szerkesztésű kurucos fórumokat is alulmúlják.
Az LMP csak a városnál tényező Felder Frigyes révén, a köré szerveződő zöldek életszerű felvetései azonban látható erőfeszítéseik mellett is perifériálisak a Schiffer-Karácsony tengely által kommunikálható közügyek mellett.