Rábólintott a megyei közgyűlés az államosításra

Ezzel január elsejével állami kézbe kerülhetnek az eddig megyei fenntartású intézmények a megye adósságállományával együtt. Nemmel voksolt Ander Balázs (Jobbik), Feigli Ferenc (MSZP) és Horváth István (MSZP), Gyenesei István (Somogyért) pedig elhagyta a termet a név szerinti szavazás idejére.

Az eddigieknél több konkrétum ezúttal sem derült ki az államosítás részleteiről. Gelencsér Attila annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy nullával fordulhat a megye az átadáskor, s feladatfinanszírozott megyei önkormányzatok kialakítására kell számítani, amelyeknek nem lehet adósságuk. Mint mondta, az is kérdés még, hogy egyáltalán kell-e vagyon a megyéknek.

Szakmai vita helyett személyeskedés - ez előzte meg a megyék konszolidációjával kapcsolatban hozott döntést. A legfontosabb érv az államosítás mellett az volt, hogy nincs már más lehetősége a megyei önkormányzatnak, elért a lehetőségei végére. A legfőbb kifogás ellene pedig az, hogy úgy kell dönteni a kérdésben, hogy szinte semmit sem lehet tudni a részletekről. – Nem az a lényeg, hogy ki működtet – megye vagy állam –, hanem az, hogy miből teszi ezt – hangsúlyozta Feigli Ferenc (MSZP). – Ma olyan megállapodásról beszélünk itt, amelyiknek még alaptörvényi elfogadottsága sincs.

Gyenesei István előkészítetlennek, vakrepülésnek nevezte a megyei konszolidációt, s azt kifogásolta, hogy a Somogy megyei elnök nem rendelkezett testületi felhatalmazással a megállapodás aláírására, amihez most utólag kér jóváhagyást. Azt mondta: ha az államnak van pénze a működtetésre, akkor miért nem próbál a megyéken segíteni?

Ander Balázs (Jobbik) azt firtatta, hogy mekkora vagyon kerül az államhoz, Balázs Árpád (Fidesz) pedig visszakérdezett, hogy negatív hozamnak mennyi az értéke, s vajon az egykori tanácselnökök milyen értéken vették át annak idején az állami vagyont? Utóbbi arról is beszélt: a megye nem csak az adósságától menekül meg, hanem a további kiadásoktól is, hiszen az a vagyon, amelyhez kötelező feladatok, évről-évre egyre kevesebb normatíva társul, nem más, mint teher, lehúzó vagyon.

Ormai István (független) azt hangsúlyozta: nincs hová menni, nincs más megoldás a megyék számára. – Racionalizálás és banki segítség – ezek voltak az elmúlt években az eszközeink – mondta.
Csorba Ottó (Fidesz) arról beszélt: ha az állam kezeli a vagyont, akkor azt nem tudják majd helyi kiskirályok elherdálni. – Az utóbbi időkben többször lehetett hallani intézményekről, ahol nem volt víz, nem volt fűtés, mert a fenntartó nem volt képes fizetni a számlát. Ezt az állapotot senki nem akarja konzerválni – hangsúlyozta.



Gelencsér Attila zárszavában úgy fogalmazott: itt nem csak a négyezer érintett dolgozóról és a tizenegyezer ellátottról, hanem valamennyi somogyiról van szó. A kormány olyan ajánlatot tett, amely megnyugtató megoldást jelent a megyei önkormányzatok számára. – Az állam húsz éve oda adta ezt a vagyont – mondta. – Nem működött, ezért most visszaveszi. Mindenki tegye fel magának a kérdést: ha nálunk maradna, mi történne?
A megyei közgyűlés tagjai csütörtök este láthatóan nagy többséggel ugyanazt a választ adták erre a kérdésre, így januártól már állami kézben működnek tovább Somogy megye intézményei.

A csütörtök esti közgyűlésen 800 milliós hitelfelvételről is döntöttek, amelyre a hátralévő két és fél hónap finanszírozásához van szükség. Ez az adósság is átkerülhet majd az államhoz január elsejével.