Naponta négy felmondás: búcsú az egészségügy betegágyaitól

Az Egyesült Királyságban 5024, Belgiumban 5203, Németországban 4541 felsőfokú végzettséget igénylő egészségügyi állást hirdettek a minap a hivatalos európai portálon. A kontinens harmincegy országából egymillió 251 ezer 399 álláshirdetés közül választhatott a szabad mozgású munkaerő, s egyik kurrens foglalkozásként orvosi, ápolói álláshelyek több tízezres lehetősége kínálta magát. Magyarországot évről-évre egyre több egészségügyis hagyja maga mögött, tavaly az elvándorlók száma megközelítette a kétezret. Somogyban sincs ez másként: kihívás a kórház és a család hátra hagyása, de a 90-100 ezres bér is az az akár félmillióssal szemben. Az állami gyógyírok lassan hatnak.

– Soha nem akartam elmenni innen, sokszor én magam beszéltem rá a kollégáimat, hogy maradjunk, mert nem a svéd meg a német betegekért tartozunk felelősséggel – meséli Katalin, aki hónapok óta egy osztrák kiskórházban dolgozik. – A csekkek győztek: a családi bedőlést csak külföldi munkavállalással kerülhettük el...

A kaposvári szakdolgozó története mindennaposnak nevezhető: a tavalyi statisztika szerint majd minden nap felmondott egy ápoló a hazai szolgáltatóknál. Az egészségügyi szektorban átlagban napi négy felmondás volt. Szabó Gyuláné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) somogyi szervezetének elnöke elmondta: a pótlékemelés és a készülő új bértábla nem old meg mindent, bár a szakállamtitkárság törekvését kétségkívül láttatja.

– Ördögi körbe került a szakma, hiszen ahogy egyre többen kényszerülnek elhagyni a hazai pályát, és persze a legképzettebbeket és a legnagyobb tapasztalattal bírókat csábítják – mondta Szabó Gyuláné –, így egyre nagyobb teher hárul a maradókra. Akik között kevesebb a rutinos szakdolgozó. Az egyre nagyobb arányú orvos-elvándorlás is az ápolói terheket növeli.

Gyorsuló a folyamat, kritikus a helyzet. Olykor egész osztályokról állnak föl nagy számban a szakdolgozók.
– Telik a pohár, és hiába akarnak maradni, ha egyszer eléjük teszik az akár ötszörös bért ígérő szerződést – mondja az elnök. – Ráadásul a műszakos munka, a felbomlott kapcsolatok miatt sokan egyedül nevelik a gyereküket, így még nehezebb a döntés. De az egyre kilátástalanabb itthoni körülmények mindent eldöntenek végül.

Csak a brit szigetországban 7443 védőnői, szülésznői hirdetés várja a jelentkezőket. Nem csoda, hogy a kamara honlapján olvasható a „Ha lépsz, lépj itthon!” hazai állásbörze-adatbázis. Sok a megoldásra váró kérdés. Nem csak a fizetés kevés, de a képzési költségek is magasak, bizonytalan az életpálya, és a szakképzés is gyengélkedik, mondta az érdekvédelmi szervezet 3200 somogyi tagot számláló megyei elnöke.



A minapi egészségügyi salátatörvény sem okozott osztatlan örömöt az ágazatban. Mint Éger István kamarai elnök fogalmazott: még mindig nagy az elégedetlenség, az elvándorlás mértéke emelkedik. És már jóval a kormány által beígért béremelés után is. Amit Éger bírált: az előterjesztés a szakdolgozóknak és a diplomásoknak ír elő alapbéremelést, az orvosok számára alapbér plusz bérkiegészítés a megfogalmazás. Befagyasztják az ügyeleti díjat, a két műszak közötti pihenőidőt 11-ről 8 órára csökkentenék, az egy hónapban elrendelhető készenlétek számát 4-ről 10-re emelnék. A törvénytervezet rendelkezik a dolgozók egészségügyi válsághelyzetben történő kirendelésének szabályairól is. Válsághelyzetet legutóbb a letétbe helyezett rezidensi és orvosi felmondólevelek élesítése ígért, ezek egyelőre iratmegsemmisítőben végezték. Somogy egyébként nem tartozik a kritikus megyék közé a humánerőforrást illetően, s ebből Kaposvár is az átlagosnál jobb helyzetben van, tudatta korábban Oláh Tibor orvos-igazgató.

De az ország kevésbé áll jól: az aktív orvospopuláció 15 százalékát vesztettük el tavalyig. A toborzás azóta is folyamatos.
– Már rég nem az elégtelen bér, hanem a lehetetlen munkakörülmények miatt megy sok orvoskollégám külföldre – mondta Andrásofszky Zsolt, az orvoskamara megyei elnöke. – Sokszor a minimumfeltételeket sem teljesítő kórházakban, egyre nehezebb helyzetben gyógyítunk, s a hibalehetőséget a jövő még jobban büntetni tervezi. Csökkenő pihenőidő mellett kiégett és fásult orvosok miért vállalnák a kockázatot, ha az állam marasztalás helyett inkább szigorít.
A főorvos a koratavaszi európai kutatást említi, mely vészharangot kongatott a kelet-európai országok orvoselvándorlása miatt. Mert ahol nincs életképes egészségügy, ott élet sincs...