Új KRESZ 37 év után: szigorítástól rettegnek az autósok

Életszagú KRESZ-t kapnak a járművezetők – legalábbis ez az ígéret. A közúti közlekedési szabályozást ugyanis még 1975-ben vezették be, 40 esetben változtatták. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője azt nyilatkozta: a módosítások helyett új, az új uniós normáknak is megfelelő KRESZ-t alkotnak a szakpolitikusok, az illetékes minisztériumok és a társadalmi szereplők.

– Épp ideje lépni, hiszen a jelenlegi KRESZ rengeteg változást már nem vesz figyelembe – utalt a szabályzat megjelenése óta eltelt 37 évre Bajer Nándor, a Magyar Autóklub felügyelő-bizottságának elnöke. – Szerintem is igaza van a szakértőknek, hogy már nem érdemes toldozni-foltozni a jogi előírásokat, hanem egy alapjaiban új, a mai élet sajátosságait figyelembe vevő előírásra van szükség.

Közlekedés biztonsága, közlekedők szempontja, elvárása, illetve a külső és belső jogi harmonizáció – az új előírásnak három fő szempontnak kell eleget tennie. Somogyi szakértők hangoztatják: kiemelt feladat a közutakon a biztonság erősítése. S bár megyénk útjain az idén május közepéig 12 százalékkal csökkent a személyi sérüléses közlekedési balesetek száma (összesen 142 történt ebben az évben), az ittas állapotban okozott balesetek részaránya Somogyban az országos átlag felett van. A 142 balesetből 22-őt olyan sofőr követett el, aki indulás előtt egy-két pohár italt felhörpintett. Bíró Gábor megyei rendőrségi szóvivőtől tudjuk: a balesetet ittasan okozó járművezetőket vizsgálva kiderül, hogy főképp kerékpárral közlekedők aránya magas. A 17 kerékpáros által okozott baleset 41 százaléka ittasan közlekedett.

– Az új KRESZ megalkotásánál nem puhítanám fel az ittas vezetésre vonatkozó szabályokat, vagyis senki ne ihasson büntetlenül egy kortyot sem – jegyezte meg Pohner István, a Kapos-ATI ügyvezető igazgatója. - A drog, vagy egyéb más bódító szer hatása alatt vezetőket szerintem továbbra is ebbe a kategóriába kell sorolni.
A 28 éve tanulóvezetőket oktató szakember viszont seregnyi ponton változtatna az előírásokon: jelenleg kerékpárost nem lehet megelőzni a gyalogos átkelőhelyeken és közvetlen előtte. Ez – szerinte – túlnyomórészt csak a tanulóvezetőknek okoz gondot, a járművezetők zöme nem foglalkozik az előírással. Épp ezért azt tanácsolja: az új szabály – kellően széles úton – tegye lehetővé az irányváltozás nélküli előzést. Ezen kívül a kézi kocsit kivenné a járműkategóriából, és újra fogalmazná a személygépkocsikra vonatkozó műszaki vizsga rendjét is. Álláspontja szerint a rövidesen hatályba lépő szabály megengedőbb lehetne: az első időszakban 2 helyett 4 évre adná meg a műszakit. Újdonságként bevezetné a járművezetőkre vonatkozó "gyorstalpalót" is.  Ennek lényege: valamennyi sofőr részére meghatározott időnkén 3-4 órás vizsga nélküli, de kötelező, ingyenes KRESZ-tanfolyamon kellene részt vennie. A gyalogosoktól és kerékpárosoktól a jelenleginél felelősségteljesebb viselkedést várna el.



– Ha már változásokat emleget a szakmai vezetés, akkor rugalmasabban, a mostaninál életszerűbben kezelhetnék a sebességre vonatkozó előírásokat, szankciókat is – így Pohner. – Egy iskola, óvoda – például a toponári – előtt valóban vegyék rendkívül szigorúan a limitet, ám egy hosszú, jól belátható útszakaszon talán mégse kéne sok tízezer forintra büntetni az autóst, ha 90 kilométer helyett mondjuk 102-vel hajt és az égadta világon semmilyen bajt sem okoz. S végre megszüntethetnék sárga-piros lámpával kapcsolatos egyre idegesítőbb helyzetet is. Higgyék el a szakértők, van megoldás. Elég, ha csak a Lajtán-túlra nézünk. A közlekedési lámpákba felszerelhetnék a villogó zöld jelzést, és ennek köszönhetően valószínűleg jóval kevesebb autóst érne bosszúság a jövőben, s rengetegen megúsznák a tetemes bírságot.

Túlzó büntetés

Áprilisban lépett életbe a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásokról-, illetve nyilvántartásról szóló jogszabály. – Eltúlzott a bírságolási mérték – fogalmazott Bajer Nándor, a Magyar Autóklub felügyelő-bizottságának elnöke. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy számos ponton mihamarabb célszerű újragondolni a szabályozást, és arányosan csökkenteni kellene számos, a közlekedésre vonatkozó büntetési tarifákat.