Hálapénz engedéllyel: kórházak nyakába varrták a felelősséget

A vasárnap hatályba lépő új Munka törvénykönyve alaposan átrendezi a jogi szabályozást, de kevés szó esett eddig arról, hogy az egészségügyet sem hagyja érintetlenül. Az új paragrafusok ugyanis tiltják, hogy a munkavállaló külön díjazást fogadjon el egy harmadik féltől a munkáltatója belegyezése nélkül. Vagyis: a hálapénznek nemcsak az előre megkövetelése lesz tiltott, hanem az utólagos elfogadása is. Ezt az opciót azonban, úgy tetszik, nem egyeztette a jogalkotás az egészségügyisekkel, mi több, a szakállamtitkárság sem kapcsolódhatott be nagy mélységében a folyamatokba. Ezzel összefüggő aktuális iránymutatás ugyanis a kormány honlapján nem fellelhető föl.

Így az intézményvezetőkön a döntés terhe. Somogyban is van, ahol már választottak is két rossz (az igen és a nem) válasz közül, elhárítva vagy elutasítva ezzel a mélyebb belegondolást, másutt beszédesebbnek látnák a hallgatást. Egyelőre Nagyatádon döntöttek úgy, hogy Rácz Jenő veszprémi főigazgató példáját követendő utasításban rendelkeznek az utólagos hálapénz elfogadásának megengedéséről. A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) jelenlegi elnöke szerint az előre kikövetelt hálapénz továbbra is bűncselekménynek számít, de az intézményvezetők dönthetnek úgy, hogy az utólagos elfogadást engedélyezik.

– Anyagi ellenszolgáltatást elvárni, kérni azért, hogy jobb bánásmódot szolgáltasson valaki, bűncselekmény, tehát szigorúan tilos – mondta Váczity József főorvos, a NagyatádMED ügyvezető igazgatója –, de a hálapénz utólagos elfogadása megengedett. Erről igazgatói utasításban rendelkeztünk.

Rácz Jenő döntését megismerhették a hazai kórházak, és a nagyatádihoz hasonlóan többük átvette a szabályozást. Hiszen, úgy tetszik, e rendelkezés nélkül törvénysértővé válik az utólagos elfogadás is.

Marcaliban még gondolkodnak a döntésen. Antal Gabriella főigazgató egyelőre azt mérlegeli a menedzsment segítségével, szükséges-e egyáltalán a színvallás, az hogy egy kicsit csak a betegre és egy orvosra tartozó ügyről írásos szabályozással határozzanak.
– Méltatlan és jogosulatlan előnyhöz juttatni valakit, az eddig is bűncselekménynek számított – mondta a főigazgató. Hozzátéve, Marcali a nagy vonalakban már ismerhető, de minden részletében még ki nem dolgozott tervek szerint júliustól a már állami kézbe került kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház telephelye lesz. A fontos, felelős döntéseket az utolsó napokban is vállalják, de ha nem szükséges, nem hoznak olyanokat, amelyek minden bizonnyal szükségtelenné válnának az integráció miatt. A kaposvári kórházban sem döntöttek még, Moizs Mariann stratégiai igazgató péntekre ígérte a jogi értelemben is megalapozott írásos utasítást.

Varga Ferenc főigazgató: a „megengedem” magatartása ellentétesnek tűnik a „meg akarom szűntetni” igényével

Az emberek nem hisznek a teljesítményben, – ami egy rossz tendencia – ennek következménye pedig a korrupcióhoz vezető magatartás. A bizalom hiánya miatt fizetnek az emberek olyan szolgáltatásokért, melyekért adóforintjaikkal már egyszer hozzájárultak – fogalmazott Rétvári Bence államtitkár a Kormány Korrupció-megelőzési Programjának részleteiről. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára egy konferencián beszélt erről. Ez az egyetlen júniusi közlés az egészségügyi szakállamtitkárság hírei között a hálapénz-kérdéskört is érintve.
Rétvári Bence azt mondta: a sikeres végrehajtás feltételei között említette a kampányfinanszírozás és az üzleti szférával való együttműködést mellett a hálapénz ügyének rendezését is.

Varga Ferenc sokat tud, és érdemben tud beszélni e témáról, csak az igent és a nemet nem akaródzik kimondania. A siófoki főigazgató, az MKSZ előző elnöke nem tudott még dönteni, s hogy miért, azt is megvilágította. Ezt a kérdést szerinte nem kellene a kórházigazgatók nyakába varrni.
– Ezt a társadalmi problémát évtizedek óta cipeljük magunkkal, s minden eddigi erős vagy erőtlen próbálkozás a megoldásra kudarcot vallott – mondta Varga Ferenc. – Az intézményvezetők számára lehetővé tett „megengedem” magatartás nekem ellentétesnek tűnik a döntéshozás felől érkező „meg akarom szüntetni” igényével.

A megszüntetni akarás stratégiája nemigen tűri el azt, hogy az intézmény felelősséggel engedje meg a hálapénz elfogadását Varga Ferenc szerint.
– Igen vagy nem: nincs jó válasz, mert nem jó a kérdés. Gondoljuk meg, kiderül előbb-utóbb, hogy egyik kórház paraszolvenciás, a másik nem az. Ez polarizálja az ellátókat. Feszültségek lehetnek a szakmák között, hiszen vannak paraszolvenciás szakmák, és vannak nem paraszolvenciásak. Utóbbiak például a patológia, a labor, a röntgen, az aneszteziológia, melyekben az intézmények valahogy kompenzálni próbálták a különbségeket. A paraszolvencia és a magánrendelések kapcsolata is bizarr kérdéseket vet föl, hiszen ezekkel megkerülhetők lehetnek a jogszabályok.



Végső soron, jegyzi meg a siófoki főigazgató, a jogszabály nem tesz különbséget a hála mértékében sem, így a nővérkének adott bonbon vagy az ápolónak adott üveg bor is törvénytelen lesz. Varga Ferenc tehát még mondott sem igent, sem nemet, s azon gondolkodik, nem a hallgatás a legjobb magatartás-e. Azzal sem segít legalizálni egy megszüntetni vágyott rendszert, viszont jelzi: bérrendezés nélkül ez a több évtizedes társadalmi, morális probléma aligha kezelhető a Munka törvénye egyetlen paragrafusával...