Regisztrált plasztikáztatás, lajstromba kerülnek a műtestrészek

A változást a szépségipar indította el, bár kissé megkésve. A nem megfelelő minőségű géllel gyártott francia PIP implantátumok miatt becslések szerint mintegy 300 ezer nő lehet veszélyben. Ez a tény nem vetette vissza a szépészeti műtétek iránti fogékonyságot, az iparág felfelé ível. Amíg az Egyesült Királyságban nyolc éve 2700 milliárd forintnak megfelelő deviza erejéig szépültek a szigetország lakói, addig ez az a szám 2010-re háromszorosára nőtt, és jövő év végéig elérheti a 3,6 milliárd fontos forgalmat. Ez forintban megközelíti a magyar államháztartás 15-16 ezer milliárdos éves tételét. A brit orvoslás elszánta magát a változtatásra: januártól minden mellimplantátum-műtét adata regiszterbe kerül. Eddig nyilvántartás hiányában, írja a Medicalonline.hu, a sebészek nem tudták figyelmeztetni a PIP-implantátumokkal élő betegeiket.



Seffer István plasztikai sebész elmondta, országos szakfelügyelőként is évtizede szorgalmazza, és a cége keretein belül finanszírozza is a regiszter-használat és a biztonságos, minőségi implantátum-beültetés feltételeit. A központi nyilvántartást üdvözli, bár a korábbi alkalmazást még jobbnak látta volna. A klinikáján használt anyagok tekintetében nemcsak a regisztert, de a raktárkészletet is protokoll szerint vezetik: minden típusból és méretből többet tartanak, hogy a műtét menetét az anyag esetleges sérülései ne befolyásolják.

Hazánkban nem előzmény nélküli a regiszterek vezetése. A Magyar Ortopédiai Társaság 2007-től működteti a protézis regisztert, amelyhez 2009-ben csatlakozott a Magyar Traumatológiai Társaság is, ahol a beültetett csípő- és térdizületeket veszik lajstromba. Magyarországon a leggyakoribb közfinanszírozott műtétek közül – az OEP egységes várólistájának legfrissebb adatai alapján – naponta átlagosan tizennégy csípőprotézis-műtétet végeznek (658 nap a várakozás a 9 ezer 158 beteg számára), míg térdprotézisből matematikai átlaggal tizenegyet ültetnek be naponta (908 napos a várakozási idő és 10 ezer 279 a várakozó).

A beültetésről, kivételről és cseréről a betegellátás biztonságának a javítása érdekében kell regisztert vezetni a jogszabály szerint. Az implantátumokkal együtt élő betegek gyógykezelése, állapotuk nyomon követése, váratlan esemény gyors elhárítása és az orvostechnikai eszközök megfelelősége adnak okot a regiszter használatára. A beültetett implantátumokról eddig is vezettek nyilvántartást a hazai intézmények, ezek azonban egymástól függetlenül működtek.

Emlőnagyobbítás kijöhet 680 ezerből, a vállprotézis a duplája is lehet

Csípőprotézist 750 ezer és egymillió forint körüli áron vásárolhatunk, akár rehabilitációs ellátással együtt a magánszolgáltatóktól. Arányaiban 620 ezer a műtéti és ápolási díj, míg a protézis 140 ezer forint. A cement nélküli változat 340 ezer forint, ennek teljes költsége 960 ezres. Térdizületből 990 ezer-670 ezer forint közöttit találtunk, meg a legdrágábbak egyike, a vállprotézis árából már kisebb autó is megvehető: 1-1,3 millió körüli összegbe kerül. Az emlőnagyobbítások ára eltérő: 680-870 forintért találtunk, de az extrakivitel, a forma, a nagyság megnövelheti az árat.

 
Két éve tiltották meg az ipari szilikonnal töltött implantátum beültetését

Három éve derült ki, hogy a PIP (Poly Implant Prothese) cég mellimplantátumainak egy részébe 2000 óta nem orvosi, hanem ipari szilikont töltöttek, amely nyirokcsomó-gyulladást okozhat. Az implantátumból több ezer nálunk került forgalomba. Hogy pontosan mennyi, nem tudni, mert a szolgáltatók egy része maga vásárolja az implantátumot. Az viszont kiderült, hogy a több kontinensen riadalmat keltő ügyben hazánk a harmadik legérintettebb ország, így az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal felfüggesztette, 2012-ben pedig megtiltotta az említett eszköz felhasználását.

-->